A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)
SZLOVÁKIAI TÉKA - Filová B.—Mjartan J. (Red.): Slovensko. II. cast. Lud. (Niedermüller Péter)
zásait dolgozza fel írásában Pranda A. (581—601. 1.). Arra törekszik, hogy meghatározza a jelenkori néprajzi kutatások feladatait és céljait. Igyekszik körülírni a „jelen" fogalmát, természetesen a néprajz oldaláról, szól a változások főbb tendenciáiról, s részletezi a vizsgálatok szempontjait a falvak, a városok és az ipari vidékek esetében. Itt érdemes megemlíteni két rövidebb írást, Slavkovsky P. tanulmányát az alkalmi mezőgazdasági munkásoknak a paraszti kultúrára gyakorolt hatásáról (105—110. 1.), valamint Apáthyová-Rusnáková Z. megjegyzéseit a szlovák néprajz metodológiai problémáiról (111—114. 1.). Tartalma miatt külön kell szólni az 1975. évi 2. számról, amely tematikus füzet, s az alföldi szlovákság népi kultúrájával foglalkozik. Sajnos nincs rá módunk, hogy a monografikus igényű munkát részletesebben ismertessük, értékeljük. Csupán a legfontosabb tanulmányok közül említünk meg néhányat. Sirácky J. és Bednárik R. az alföldi szlovákság történetével kapcsolatos problémákat tekinti át. Filová B. az alföldi szlovákok néprajzi kutatásáról, Stole J. a nyelvjárási sajátosságokról, Podolák J. a gazdálkodás jellemzőiről, Markus M. pedig a nyíregyházi tirpákokról írt. Külön is érdemes megemlíteni Kovacevicova S.-nek a békéscsabai szlovákok kultúrájának az anyaországgal való kapcsolatáról, illetve Elschek O.-nak a magyarországi szlovákok népzenei kutatásáról írott összefoglalását. A mai Jugoszlávia területén élő szlovákság kultúrájával is több írás foglalkozik. Kosová M. tudománytörténeti írása mellett Burlasova S. és Duzek S. népzenei tanulmányát és Svehlák S.-nek a népballadákról írt cikkét kell megemlíteni. Gaspariková V, pedig a bulgáriai szlovákok prózai folklórjáról írt rövidebb összefoglalót. A kötet módszertani fogódzóit jelenti Botik J. és Svehlák S. tanulmánya. Botik J. az idegen etnikai környezetben élő közösségek társadalmának elemzésére tesz módszertani javaslatot, a másik tanulmány pedig az alföldi etnikai csoportok kutatásában elért eddigi eredményeket értékeli. Végül meg kell említeni, hogy az előző kötetekhez hasonlóan ebben az évfolyamban is szép számmal találunk aktuális beszámolókat, híreket, s természetesen könyvismertetéseket. Mint minden évben most is igen jó Kubová M. bibliográfiai összeállítása, ezúttal az 1973. évre vonatkozólag. Niedermüller Péter FILOVÁ B.—MJARTAN J. (RED.) : SLOVENSKO. II. CAST. LUD. Bratislava, 1975. Irigylésre méltó helyzetben van a szlovák néprajztudomány. Alig néhány évvel ezelőtt látott napvilágot egy német nyelvű összefoglalás (Die slowakische Volkskultur), s most közel 500 oldalon szlovák nyelven is megjelent a szlovák paraszti kultúra összegzése. A szerkesztők és a szerzők nem törekedtek többre, mint a hagyományos paraszti kultúra minél részletesebb leírására. A kitűzött célt munkájukkal elérték, még akkor is, ha bizonyos szerkezeti aránytalanságok felfedezhetők a kötetben.