A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Krupa András: Magyar—szlovák kölcsönhatások békési hiedelemmondákban

nyek legfőbb elosztó helye a miskolci és debreceni országos vásár volt. E vásárokat erdélyi, balkáni vaskereskedők látogatták és adogatták tovább a különféle fogyasztóknak. A mecenzéfi kovácsok több mint 150 kapafajtát kovácsoltak a fogyasztók számára. Ez azt jelentette, hogy nekik pontosan tudniok kellett a fogyasztók igényeit. Ezeknek az igényeknek a közvetítésében igen jelentős szerepük volt a szlovák fuvarosoknak. Interetnikus szempontból — és ezt itt szeretném kihangsúlyozni, ezek a vásárjáró, világot látott, több nyelven is beszélő lovasszekeres gazdák, valamikor igen komoly szerepet játszottak az interetnikus ismeretek és jelenségek terjesztésében. Nagyon jól ismerték az alföldi városok népét, talaját, termelt növényeit, az itt keresett árucikkeket, a vásárokat látogató fogyasztók igényeit, azok ízlését. Bizonyítani tudjuk ezt a szellemi és tárgyi néprajzi hagyományokkal. Végezetül most már csak a közelmúlt tanúira szeretnék hivatkozni. Azokra az Alföldre, az osztrák, cseh nagybirtokok felé járó szlovák szezonmunkásokra, ,,summásokra", aratókra, cséplőmunkásokra, kapásokra, — akik csaknem a török kitakarodása óta lejártak a termékenyebb tájakra mezőgazdasági munkák végzésére, akik szintén nagyon aktív közvetítői voltak az interetnikus vonású néprajzi jelenségeknek. (Aratási szokások, sarlók, kaszák, favillák, különböző hiedelmek, babonák, dalok, mesék vitele és hozatala.) Az utolsó években több szép szlovák tanulmány írja le ezeknek a szezonmunkásoknak az életét és munkáját (E. Prandová, J, Michálek, J. Slavkovsky). E vázlatos összefoglalásból nagyjából láthattuk, hogy bár a szlovák— magyar interetnikus kutatások irodalma mindkét oldalon elég tekintélyes, mégis az az érzésünk, hogy még nagyon sok tennivalónk van. Még mindig nagyon sokat kell gyűjtenünk, hogy a sok száz éves együttélés során kialakult közös jelenségeinket valósághűen tudjuk értékelni. M. MarkuS Magyar—szlovák kölcsönhatások békési hiedelemmondákban Békés megyében ismert történelmi és népmozgalmi okok következtében a lakosság derékhadát alkotó magyarságon kívül négy nemzetiség él: a szlovákok, a románok, a németek és a szerbek. A nemzetiségek közül a legszámottevőbb tömböt a szlovákok alkotják. A török alól felszabadult területek benépesítése óta eltelt negyed évezredes időszak nemcsak az elavult vidék egyik leggazdagabb hazai mezőgazdasági kultúrtájjá való fejlődésének a tanúja, hanem az itt élő népek, népcsoportok együttélésének, egymásrautaltságának, közös sorsának is.* Az itt folyó néprajzkutatásnak tehát egyik legfontosabb feladata az együttélés, az interetnikus kapcsolatok tudományos feltárása. Mégis a Békési Élet • 1974 októberében, Miskolcon elhangzott előadás.