A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Lajos Árpád: Matyó mancsozó botok

Amint a méretekből is kitűnik, a legplasztikusabb, legigényesebb az 1. számú bot. Ezen figyelhető meg legjobban a készítő jó arányérzéke, s itt csodálható meg, hogy nehéz fizikai munkához szokott keze milyen finom, aprólékos munkát tudott létrehozni. Kár, hogy a 3. számú bot kézfejét lefaragták, dugványozásnál ugyanis zavart a kézfej dudorossága. Potocsnik József munkája rokon a pásztorfaragásokkal. Ö ugyan nem volt pásztorember, de természete, erdőn-mezőn barangolása kiváltotta a szemlélődő ember alkotó hajlamát. Kelemen István Matyó mancsozó botok A borsodi néprajzi gyűjtés klasszikus tárgyi emlékeiként az 1900-as évek elején a Herman Ottó Múzeumba, korábbi nevén Borsod-Miskolci Múzeumba került néhány mancsozó bot. Gyűjtésük, nyilvántartásba vételük arra az időszakra esik, melyet a szűkebb hazában, Borsodban a néprajzi kutatás hőskorának nevezhetünk. E kor kutatói elsősorban a népművészet kiváló tárgyait keresték és gyűjtötték össze.