A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Fügedi Márta: A ragyogóégetés Mezőkövesden

10. A legénying fehér singolással vagy matyóhímzéssel réz és cseh pántlika nélkül. 11. A fékető megmarad teljes régi eredetiségében. 12. A párnákból is elegendő régi szokás szerint 7 db, éspedig tiszta fehér huzattal, singolással. A menyasszony részére 15—18 párna fényűzés, hisz úgysem használják sohasem, másrészt megszűnik az a képmutatás, melybe azon szegény családok estek, melyek az esküvő napjára a szomszédoktól kérték kölcsön a párnákat, másnap pedig visszaadták.

10 A felvilágosító népgyűlések eredményei alapján kimondották, hogy hamvazószerdán bűnbánati körmenetet tartanak, ahol nyilvánosan elégetik az öszegyűjtött ragyogódíszeket, utána pedig senkin sem tűrik meg a felesleges cifraságokat. A ragyogóégetésnek híre ment az egész országban, általános érdeklődést váltott ki a nem mindennapi esemény. Cikkek sora jelent meg a legkülönbözőbb újságok hasábjain, tiltakozó sürgönyök és üdvözlő, lelkesítő levelek érkeztek a községházára és az egri érseki aulába. A ragyogóellenes mozgalom fő sajtóorgánuma a Borsod című, Mezőkövesden megjelenő keresztény politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap volt, amely napról napra részletesen tudósított az eseményekről, és helyt adott a mozgalomvezetők agitatív hangú írásainak is. A Borsod február 14-i számának vezércikke — Ébredj álmaidból. Mezőkövesd népe! címmel — a Kolumbus-korabeli tudatlan, vad indiánokhoz hasonlítja a matyókat, akik ragyogó üveggolyóért, tükördarabkákért cserélték el igazi értékeiket, saját kultúrájuk termékeit. A február 21-i szám vezércikke pedig a bibliai tékozló fiú példázatát emlegetve szólítja fel Mezőkövesd népét megtérésre. A megtérés erkölcsi jelentőségét kiemelve pedig általános, követendő emberi példának állítja a matyókat a magyarság elé. Az eseményeket a Pesti Napló 1925. február 25-i száma így írja le: ,,Már kora reggel ezerszámra gyülekezett a lakosság a templom-térre. Napokon keresztül gyűltek a ragyogók és a díszítések a jezsuita atyák mezőkövesdi rendházában. Az összegyűlt díszítéseket reggel az egyházi szolgák vitték ki a templom előtti téren felállított máglyára. Az elégetés-