A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Fügedi Márta: A ragyogóégetés Mezőkövesden

2. kép. Ragyogódíszek és rézrojt a sure alján /cet a többiek megkülönböztetett figyelemmel kísérték. Habár erkölcsi megítélésük nem volt egyértelmű, az általuk bevezetett új divatokat mégis átvette a faluközösség. Ez az állandó újra, újszerűségre törekvés aztán egyre inkább felgyorsította a viselet változását, újabbnál újabb díszítési módok elterjedését segítette elő.

4 Az új feltétel nélküli követése szinte kötelező közösségi normává vált. Reális gazdasági alap nélkül átvették a faluközösség tagjai az egyre szélsőségesebbé és költségesebbé váló új divatokat. Ez az egészségtelen és egzisztenciálisan is fenyegetővé váló versengés, a túlzások hajszolása nagymértékben közrejátszott abban, hogy a matyó népviselet sokat veszített igazi értékeiből és a népművészet szerves egészéből fakadó díszítményeket, a népi ízlést tükröző hímzést egyre inkább gyári díszítmények szorították ki. Meggyorsította ez a folyamat egyben a népviselet és a hagyományos funkciójú hímzés eltűnését is. Már a XX. század fordulóján jelentkeztek a matyó viseletben túlzó divatok.

5 Egzisztenciális és művészi szempontból is legveszélyesebb azonban a ragyogók divatja volt. A ragyogók cseh eredetű, gyári készítésű díszítmények, arany- és ezüstszínű paszomántok. fiitterek, sújtások és rojtok. A ragyogó divatja az 1910-es években kezdődött. Élelmes kereskedők ingyen adtak különböző ilyen jellegű díszítményeket a divatot befolyásolni tudó híres lányoknak, azok felvarrták ruhadarabjaikra és rövid idő alatt divatba hozták.

1

' A kereslet fellendülésével aztán együttjárt e díszítőelemek árának emelkedése is. A túlhajtott cifrálkodás az évek sorát át fejlődött és torzult el olyan mértékben, hogy a 2()-as években már lényegesen befolyásoló tényezője lett a matyóság gazdasági tönkremenésének. A ragyogó elborított szinte minden viseletdarabot, túlten-