A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dancza Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre borsodi kapcsolatai

Magyar ész kormányozta ezt az országot: századokra szóló nagyvonalúság érvényesült itt a politikában. S bár a magyar nem szívesen tűri az élen a pipogyákat és senkíháziakat és vezetőket már a maga megbecsüléséből is egyéniségeket és valakiket akar: soha Magyarországon se fölkelés, se hadjárat, se politikai akció, se forradalom nem volt egy személyhez kötött. Én sem akarok olyan mozgalmat, olyan pártot, olyan szabadságharcot, amely azonnal megakad, mihelyt a vezető ágynak esik, vagy valamilyen okból hónapokra kikapcsolódik a közvetlen akcióból, vagy éppen elpusztul. A magam személyére szabva a dolgot: megdöglik. Mert a halál szót az emberi élet bevégzésére alkotta a faj géniusza, az élet pedig, amelyet ma nemzetünk és főleg középosztályunk végső elaljasodás közepette élnünk kell, embernek is, magyarnak is gyalázat, a vége nem mondható csak megdöglésnek. Nektek pedig, akik talán legjobban megértettétek az én módszerem lényegét és magvát, leginkább meg kell értenetek azt is. ha azt mondom: én az irányt világosan megmutattam az eszközöket távol a hatalomtól sokkal világosabban és konkrétabban megjelöltem, mint az a tökfejű Hitler, aki mögött ma húszmillió német áll szervezetten és parancsra várva, emellett a napi politika fordulataiban is el tudtam igazodni, és utat mutattam egy új és nagyvonalú magyar külpolitika számára csakúgy, mint egy nagyvonalú belső népi politika számára. Elmondtam vagy negyven, többnyire nagyobbacska beszédet egy fél év alatt, megírtam rengeteg cikket nemcsak a saját lapomban és nemcsak belföldi lapokban, közben lapunk és pártunk anyagi apró-cseprő bajai vitték erőm nagyobbik részét; mindenesetre megtettem azt, amit el lehetett várni egy egészségében megroppant erejű embertől. .. A többi már mások dolga. Mert ha ezek a mások nem állnak sorompóba hasonló erővel, akkor úgyis hiába minden erőfeszítés. Titeket és néhány vidéki szervezetet kivéve azonban, barátaink és párthíveink nagyobbrészt — Féja és Erőss mindenesetre kiveendők a névsorból — sajnálják a fáradságot és valóságos imádkozást várnak tőlem minden apró lépésért, mintha nekem tennének személyes szívességet vele. Nem akarom most a konkrét esetet elmondani, amely kiváltotta belőlem mindezt a sok keserűséget, de bizonyosak lehettek abban, hogy nem a magam kímélése, hanem nagyon is átgondoltan elvi dolog részemről ez az én mostani távolmaradásom, csupán azt fájlalom, hogy éppen veletek szemben történik meg. Ezért nagyon kérlek benneteket, legkevésbé se vegyétek szívetekre távolmaradásomat, meg lehettek róla győződve, hogy ha valaki, hát én becsülöm nagyra — éppen egyebütt való szánalmas tapogatásunk révén is kiemelten — igazán önfeláldozó és eredményes munkásságtokat. És legyetek arról is meggyőződve, ha erről a holtpontról elmozdulunk, Miskolcon igyekszem ősszel az első nagyobb gyűlést megtartani, ha ti úgy látjátok jónak. E hosszú levél is legyen bizonysága annak, hogy lelkiismeretes mérlegelés alapján határoztam ebben a dologban. Jó munkát kívánva a továbbiakban is, igazi baráti szeretettel ölel benneketet hívetek vitéz Bajcsy-Zsilinszky" Eddig a levél, a további sorok, a befejező rész. „Ui.: Valami beszédfélét küldök majd Gézával, de éppen nem haragszom meg érte, ha nem olvassátok fel. Csak akkor használjátok fel, ha komolyan szükség van rá, Tombor valószínű elmaradása miatt. Esetleg Nagydiósgyőrben is felhasználhatjátok." DANCZA LAJOS