A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Menner Ödön: Dr. Menner Adolf

már tudjuk, hogy igen nagy lelkesedéssel használta a XIX. század egyik nagy találmányát, a fényképezőgépet. Amíg Munkácsy emberi erejéből futotta, a fotószerű élményt át tudta írni a vizualitás festői nyelvére. Később részben azért, mert lehetetlen volt festői módszerével több négyzetméternyi vásznat olyan, egy-indulatból fakadónak festeni, ahogy kisebb képeiben tette, továbbá, mert hanyatló életereje megakadályozta elgondolásainak megvalósításában, ekkor egyre jobban a fotószerű élmény megőrzésére és egyszerű festői rögzítésre szorítkozott. Ez azonban nem akadémizmus, hanem tragédia. Nem a téma okozta ellentmondás, hanem a halálos betegséggel küzdő szervezet erőtlenségének következménye. Munkácsy értékelése tehát művészettörténeti kérdés és nem lehet függvénye az élő művészet stiláris harcainak, művészetpolitikai küzdelmeinek. Életművét csonkítani vagy kozmetikázni a tudományos igazság ellen való vétek. Munkácsynak nincs szüksége arra, hogy elnézzék vagy elhallgassák hibáit. Egész életművét kötelességünk tanulmányozni: erre a saját, jól felfogott nemzeti érdekünk is kötelez. VÉGVÁRI LAJOS Dr. Menner Adolf Diósgyőrben, a vasgyári temetőben alussza örök álmát dr. Menner Adolf. Fekete svéd márvány síremléke előtt sokszor álltam már és helyeztem mellé a kegyelet virágait. Ilyenkor mindig elolvasom a rajta levő. aranyozott feliratot: ,,Itt nyugszik dr. Menner Adolf, 1848—49-es honvédorvos, volt megyei főorvos". A Pallas Nagy Lexikona leközölte az életrajzát, sőt az általa írt művek címeit is. Életrajza és műveinek felsorolása a Szinnyey-íéle Magyar írók művei c. irodalmi lexikonban is benne van. azonkívül megtalálható a Zétényi Győző által szerkesztett, A magyar szabadságharc honvédorvosai c. könyvben, s neve szerepel az Oláh Gyula által közreadott Magyarország közegészségügyi statisztikája .,Edelény" c. fejezetében. Öt nyelven beszélt; sokat írt a hazai és külföldi folyóiratokba. Hosszú ideig Edelényben laktak; később átköltöztek Miskolcra, mert kinevezték Borsod vármegye tiszti-főorvosává. Menner Adolf 1824. április 27-én született Tatán. Apja tehetséges zenész, 17 éves korától haláláig Esterházy Miklós grófi zenekarának karnagya. Gimnáziumi tanulmányait Tatán és Győrött végezte, majd beiratkozott a bécsi orvosi egyetemre, ahol Európa híres professzorai; Hyrtl, Skoda. Rokitansky és Hebra előadásait hallgatta. Itt ismerkedett meg Markusovszky Lajossal (aki később az Orvosi Hetilap szerkesztője lett) és együtt látogatták az I. és II. sz. kórodat, szinte lélegzetvisszafojtva figyelve azt a hősies és emberfeletti küzdelmet, amit Semmelweis a pusztító gyermekágyi láz, valamint az emberi butaság és szakmai féltékenység ellen vívott. Ök mindketten nemcsak megértették a nagy felfedező munkásságát, de bátorították is.