A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Cenner Mihály: Déryné alkonya
szűkös viszonyok között élő Dérynének erre nem tellett. Erre egyébként egy késői levelében találunk utalást. A szegénységtől és betegségtől (s a kortól) elgyötört Déryné az utolsó miskolci évek alatt aligha élt társadalmi életet. Nagyobb ünnepeken férje unokahúgához, Déry Idához és annak férjéhez, Horváth Józsefhez voltak testvérével együtt ebédre híva. Balajthyné, egykori háziasszonya szerint, kesztyű és kalap, illetve főkötő nélkül nem lépett az utcára, s golyvás nyakát tüll kendővel takarta. Arcát rizsporozta (púderezte) és némi pirosítót is használt. Középtermetűnek mondta Balajthyné (naplója szerint ő maga kifejezetten alacsony termetű volt), csontos vállakkal és derékban már erősen kiment a formájából.8 Arcán szemölcsök voltak, bár ez a Déry Sándoréknak ajándékozott öregkori képén nem látszik. (Lehet, hogy a festő udvarias tapintatosságból elhagyta.) Ilyen állapotban találta őt 1868-ban keresztfia Egressy Ákos, aki társulatát hozta Miskolcra. III. Déryné utolsó szerepe A Borsodi Értesítő 1868. szeptember 10-i számában megjelent Egressy Ákos színijelentése, amely szerint társulatával október 16-án kezdi meg előadásait a színházban. Egyúttal közli főbb tagjainak nevét: Bercsényiné Takás Emes, Érczyné Kantay Teréz, Fodorné, Filippovicsné, Tőkéssy Emília, Bercsényi, Bethlenfalvi, Krasznay, Tóth Antal és Tóth Soma. A továbbiakban gyakran olvashatók a színházzal kacsolatos hírek : 1868. december 31.: „Jövő szombaton Egressy Ákos igazgatónak leend jutalomjátéka, melyre Coriolant választá. Hisszük, hogy a lelkesült közönség számos megjelenésével fogja megjutalmazni a valódi érdemet és a buzgó törekvést." — Szombaton, 1869. január 16-án, Fodorné jutalomjátéka: Ruy Blas. Január 17-i dátummal gyászkeretben adja hírül az újság Szemere Bertalan, a város nagy fia, egykori miniszterelnök halálát. A gyászeset azonban a színházi előadásokat nem befolyásolja. 1869. február 18. „Ma, csütörtökön, Egressy Ákos jutalmául színre kerül Kean, a néhai Egressy (Gábor) egyik legnevezetesebb szerepe. Előre is figyelmeztetjük olvasóinkat az élvezetes esetre." Március 20-ra az újság ugyan nem hirdetett semmiféle különleges előadást, a hirdetőoszlopokon kiragasztott színlapok azonban valami rendkívülit hirdettek: Déryné Széppataki Róza felléptét, a társulat utolsóelőtti előadását (2. kép), amelyen színre kerül: A keresztes vitézek című színmű. A színlapon olvasható: „Szerencsés lévén hazánk nagyhírű művésznőjét a mai előadásra megnyerni: teljes tisztelettel kérem ezen rendkívüli alkalomra a t cz. közönség nagybecsű pártfogását. Egressy Ákos, színigazgató." 29 Az előadás előzményeiről és az előadásról hosszú és utólag színezett képet fest Egressy Ákos. 30 Tárgyilagos kevesebb sokkal többet mondana. Bőbeszédű és pátosztól sem mentes leírása már-már az esemény hitelét veszélyezteti. Semmi kétség: Déryné 1869. március 20-án, szombaton, este 7 órakor a Miskolci Nemzeti Színház színpadán élete legutolsó szerepét játszotta el, Celesztina apáca fejedelemasszonyt „A keresztes vitézek" című színműben, amelynek szerzőjéül a színlap Müllerbackot tünteti fel, fordítója N. N., valójában Kotzebue műve, Czövek István fordításában. A darab rendezője Egressy Ákos volt, ezt a színlap fel is tünteti.
