A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában

A boltbérleti díjak fizetésével és növekedésével párhuzamosan, az 1730-as évektől előbb szórványosan, aztán mind gyakrabban a görögök >aját erőből történő építkezései tűnnek fel. Erre utal a város jegyzőköny­vének 1734. évi bejegyzése is. ,,. . .Görög Márton uram boltya, melyet is ex consensu Dominer Judicum in Anno 1734 Városunk Fundusán in foro Pub­lico feléppítetett, annak koszorú és által gerendáival, szarufáival, karóival, fonni való vesszőivel, tapasznak való Föld hordásával, Ajtó fél és Ablak fáival, léttzeivel, Padlás deszkáival, Fedőlékjével, Sark vasaival, Pléhé­vel, Áts mesternek és Kovátsnak fizetésével, egy szóval minden hozzá tartozó Épületeivel együtt astimáltatott in Concreto ad Hgles Florenos 23 den 41. Mely Boltnak is Annuális Taxája (ápr. 17-től 1735-re) Lészen F. 45.A bérletek és saját építések eredményeként 1741-ben már nyolc olyan bérlőről vannak ismereteink, akik ,,mint Betsületes görög kereske­dők egyre gyakrabban szerepelnek a tanáccsal kötött megállapodásokban". 23 1755-ben már ..K. Rácz família háza Ny. Molnár György között a Pecze fe­lől Vay úr épít boltot a miskolczi görög companiának, kőboltot a főutcára jó állapotban." 24 Ez az adat mindenesetre módosítja azokat a publikált elképzeléseket, melyek szerint a miskolci görögök kompániába szervező­dése az 1760-as években következett be. 25 A feljegyzések szerint a Görög Kompánia élén 1760-ban valóban Sambik Thomas és Rosa Naum állt, de nem ez a Kompánia létezésére utaló legkorábbi adatunk. Mindkét név annyiban lényeges számunkra, hogy az ismert Pataky—Gerga társasszer­ződés 26 és Levandovszky Ferenc mellett Miskolc legismertebb, legjelentő­sebb kereskedői voltak. Alábbiakban e négy görög kereskedő közül Tho­mas Sambikot, vagy mint később maga is írta, Zsambik Tamást emeljük ki, bemutatva miskolci üzletházát, árukészletét, miskolci vagyonának ala­kulását. Zsambik Tamás az 1760-as feljegyzések szerint tehát a miskolci Gö­rög Compania egyik vezető embere. Lakással, birtokkal és üzlettel rendel­kező miskolci lakos. Az 1755-ös, ún. quantuális teher megállapítása címén szereplő összeírásban a felsorolt miskolci görögök között a legtöbb birtok­kal, s az ebből származó, legnagyobb jövedelemmel rendelkezik. A bábonyi bércen, a ruzsin szőlődombon és a csabai dombokon levő szőlőbirtokai és ezek termése után 283 afrt. 40 d. adót fizetett. 27 Az 1798-as összeírás szerint Zsambik Tamás a 94 görög család közül azon kevesek közé tartozik, akiknek 2 pincére van tulajdonjoguk. 28 Az 1808-as összeírás nevét már nem tartalmazza, s eddigi adataink szerint leszármazottai Miskolcon nem maradtak. A Széchenyi utcán levő üzlet­házára először 1775-ben találtunk dokumentumokat. (A házat a városren­dezés során lebontották. Helye a mostani 11—13. számmal jelzett bolt színház felé eső részén volt.) Ezen a telken már Mátyás idejében keres­kedőház állott. Tulajdonosai változtak, egy alkalommal a törökök felgyúj­tották és kirabolták. Az újjáépített üzletházban 1775-ben bérlőként jegy­zik fel Zsambik Tamás görög kereskedőt. 29 A kereskedőház berendezésé­ről a diósgyőri koronauradalom épületeinek összeírása tájékoztat. Az 1783-as számbavétel az uradalomhoz tartozó 31 objektum akkori állapotát és értékét, berendezését és hasznosítását emelte ki. Eszerint az ital- és hús­mérés épületei, árulószínek és gazdasági épületek, az alkalmazottak lakó­házai, vendégfogadók és a görögök által bérelt boltok az uradalom hatás­körébe és tulajdonába tartoztak. Az összeírásban a Nagy Ferenc-féle tel-

Next

/
Thumbnails
Contents