A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában

A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában 1817-ben Debreczenyi Bárány Péter: Borsod Vármegye Némelly Statistikai Tekéntetekben c. munkájában kísérletet tett e korszak népességpolitikai problémáinak felvetésére, statisztikai adatok, összesítések, arányszámok alapján összefüggések feltárására, következtetések levonására.

1 A kereskedelmi viszonyok bemutatásánál, akkori jelentőségének megfelelően értékeli a görög kereskedők szerepét. Ügy ítéli meg, hogy ,,a' Nem egyesült Görögök, ámbár a' Megye Népességének tsak 1/463 részét teszik is, még is speculatiójuk után, a' Megyének közép pontján, Miskoltzon a

1 legjobb házakat, legjobb szöllőket, szántóföldeket, réteket bírják, 's minden intézeteikben egy nemzet se hághat nyomokba a' pompára, életnek kénye-módjára nézve; 's méltán fellehet felőlük tenni, hogy ezen maroknyi léleknek erszényében van tsak nem egész Hegy ally ai, Borsodi, Hevesi, Abaúji kereskedésnek haszna."

2 Debreczenyi Bárány Péter leírása a görög kereskedelem miskolci fénykorára utal. Ezt igazolják a XVIII. századi miskolci népesség-, ház- és birtokösszeírások, a kereskedők üzleti elszámolásai, hitel- és áruértékesítési, üzleti naplói, feljegyzései is. Bárány Péter megállapításaiból kiindulva, kézenfekvő az alábbi témakörök elemzése : a „görög kereskedő" köztudatban élő fogalmának tartalmi feltárása vallási és nemzetiségi összetétel szempontjából; miskolci megjelenésük és gyors térhódításuk, összefüggésben a spekuláció és manipuláció kérdéseivel; miskolci üzlethálózatuk kialakulása, ezek áruösszetételének és forgalmának elemzése. A statisztikai leírás szerint a kereskedelemben irányító szerepet betöltő görögök fogalmán különböző nemzetiségű és nyelvű (görög, török, örmény, rác, bolgár, szerb), kezdetben keleti áruk közvetítésével, értékesítésével foglalkozó, viszonylag szűk körű, tőkeerős réteget kell értenünk. A nemzetiségi és nyelvi különbözőségek mellett egyeznek abban, hogy török fennhatóság alatt álló területekről indulnak vagy költöznek el. Időnként ide térnek vissza családjukhoz vagy életük vége felé, meggazdagodva, más városokban a letelepüléshez kötődő javaikat, ingatlanaikat feladva, visszatelepülnek egykori lakhelyeikre.

8 Megegyeznek vallásukban is, nem egyesült görögök, görög ortodoxok voltak. A görög kereskedő így több nemzetiséget magába foglaló, XVII—XIX. századi magyar lakosság megítélésében áru- és pénzkereskedése, gazdagsága és fényűző életmódja miatt inkább negatív, mint pozitív tartalommal telített, általánosan elterjedt gyűjőfogalom. Gyors kereskedelmi és társadalmi térhódításukat hasonló gyorsaságú háttérbe szorulás, felszívódás követte. Az 1829. évi görög szabadságharc kitörésekor, s ezt követőleg nagy részük folyamatosan viszszatelepült, más részük stabil városi megtelepülésük eredményeként fokozatosan asszimilálódott. A XIX. század végére már megszűnt a városi társadalmat befolyásoló, irányító szerepük, a kereskedelemből is kiszorultak. Egykori tevékenységüket, pozitív és negatív megítélésű ,.viselt dolgaikat" a szájhagyomány már nem őrzi. Miskolci tartózkodásukhoz kötődő üzleti életüket nagy mennyiségű anyag dokumentálja. Egykori bérelt vagy saját tulajdonukban tartott üzletházaikat napjainkban is a Széchenyi utca „görög házai"-ként szokás megkülönböztetni.