A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: Miskolci vízimalmok a XIV—XIX. században
kulása, majd a húsz pár köves Kohn Salamon-îéle gőzmalom felépülése már arra utal, hogy a vízimalmok nem feleltek meg és egyre inkább nem felelhettek meg a megváltozott gazdasági igényeknek. 43 Az 1878. évi miskolci árvíz nem zárta le a miskolci vízimalmok történetét, csak siettette a vízimalom-struktúra felbomlását. Az 1864-ben megalakult Borsod—Miskolczi Gőzmalom már 1887-ben 221 786 métermázsa búzát és rozsot dolgozott fel. 44 Ilyen körülmények között a vízimalmok korszerűtlensége, gazdaságtalansága nyilvánvaló. A vízimalmok sorra beszüntették termelésüket. 1877-ben az uradalmi malom és a Kismalom, 1879-ben a Vágőmalom, 1891-ben pedig a Papmalom. 4 '' VERES LÁSZLÓ Jegyzetek 1. Szendrei János: Miskolcz város története, II. Miskolcz, 1904. 22. : Szendrei János: Oklevéltár Miskolcz város történetéhez, 1225—1843. Miskolcz, 1890. 62. 37. számú oklevél.; Wenzel Gusztáv: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége Pest, 1872. 31. 2. Szendrei i. m. (1904) 22. 3. Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc ipara. Miskolc, 1958. 4—5. (Különlenyomat a Borsodi Földrajzi Évkönyv 1958. évi számából) ; Marjalaki Kiss Lajos. A tapolcai apátság 1214-i adatának hitelessége. Történelmi és régészeti közlemények, I. 2. sz. Miskolc, 1926. 40. 4. Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc 1000-től 1878-ig. Halmay—-Leszih: Miskolc. Bp., 1929. 22.; Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc régi építményei 1702-ig. Miskolc, 1955. 4—6. (Különlenyomat a Múzeumi Értesítő 1955. évi számából.) 5. Szendrei i. m. (1904) 70.; Marjalaki i. m. (1955) 6. 6. Leveles i. m. 52. 7. Leveles i. m. 52. Munkájában 6—7 XVI. századi vízimalmot említ. Valószínű, hogy két malom Miskolc környéki, tehát csabai és zsolcai, mert később a város belterületén 5 malmot vesz figyelembe. 8. V. ö. Leveles i. m. 52.; Marjalaki i. m. (1955) 6.; Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc régi mellékutcái. HOM. Évk. II. (1958) 135.; Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci főutca topográfiája. HOM. Évk. I. (1957) 117. 9. V. ö. Leveles i. m. 52. 10. Marjalaki i. m. (1955) 4—6.; Leveles i. m. 52. 11. Leveles i. m. 52. 12. Komáromy József: Mindszent község legrégibb térképe. HOM Közi. Miskolc, 1956. júniusi szám. 72.; A miskolci Vágómalmot 1770-ben 400 Rfrt jövedelmet hajtott a tapolcai apátságnak. Leveles i. m. 52.; Marjalaki i. m. (1955) 6. 13. V. ö. Leveles i. m. 52. 14. Komáromi József: Miskolc első térképe 1759-ből. Miskolc, 1958. 4. (Különlenyomat a Borsodi Műszaki Élet 1958. decemberi számából.) Miskolc első térképét Grassalkovics herceg megbízásából P. Hugo Hazael készítette, amelyen a város malmát is feltüntette. V. ö. Leveles i. m. 79.; Marjalaki i. m. (1955) 6. Itt írja a szerző, hogy a malom a mai Széchenyi utca 28. számú telken állott, a Szinva északi oldalán és 1715-ben újjáépítették. 15. V. ö. Leveles i. m. 79. 16. V. ö. Leveles i. m. 52. 17. Miskolc város jegyzőkönyve I. 209. és 210. Az eredeti másolata a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációjában (Továbbiakban: HOM. HTD.) Ltsz.: 74. 423. 141.; Marjalaki i. m. (1957) 126. Bárczay Szaniszló Hejőcsabán volt birtokos, 1690-ben. Nemesi kúriája Dőry Andráséval volt szomszédos. 18. Marjalaki i. m. (1957) 126. 19. Szendrei i. m. (1904) 70—71. 20. Miskolc város jegyzőkönyve I. (1656) 352. HOM HTD. Ltsz.: 73. 911. 21.; Szendrei i. m. (1904) 236.; Szendrei i. m (1890) 520. 21. Nyiry Dániel: Miskolc város régi számadáskönyvei. Történelmi és régészeti közlemények, II. 2—3. szám. Miskolc, 1927. 111.
