A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zbornik prác lesnickeho. drevárského a polovnickeho muzea 6, 7. (Veres László)

Zbornik 6. 135—151. 1.) című cikkében mutatja be életútját és tevékenységének fő állomásait. Szlovákia erdőségeiben folyó faszénégetés problémáit tárja fel Július Foltán: Vyroba drevného uhlia (A faszénnyerés Szlovákiában Zbornik 6. 151—182. 1.) című tanulmánya. Ez a fémnyeréssel egykorú tevékenységi forma csak 1942-ben keltette fel a kutatók figyelmét. Már 1276-ból, Gömör vidéki szénégetőkről találtak adatokat. 1833-ban Murán hercegi erdészete részletes utasítást adott ki a faszénégetők számára. A néprajztudomány számára is érdekes ipartörténeti emlékről tájékoztat Jozef Gindl „Vyroba javorového cukru na Slovensku (Juharcukorgyártás Szlovákiában Zbornik 6. 183—215. 1.) című cikke. 1806—1807 között, mikor Napoleon elrendelte a kontinentális zárlatot, a lakosság cukorellátása nemcsak Szlovákiában, hanem Európa valamennyi országában óriási nehézségekbe ütközött. Ez arra kényszerítette a kutatókat, hogy a cukor előállításának technológiáját répából, tengeriből és juharfanedvből dolgozzák ki. Szlovákiában 1810—1812 között kísérelték meg a cukor előállítását juharfanedvből. Az akció utolsó hatása 1913-ban is megállapítható. A tanulmány szerzője az egyes juharfafajták jellemzőit adja, ismerteti. A juharfacukor termelését a kamara és a központi hivatalok szervezték és nagy figyelmet szenteltek a juharfamagok gyűjtésének és a juharfaiskolák létesítésének. Az eddig ismert tanulmányok a termeléssel foglalkoznak. Kevés szó esik a termelőkről. Az antoli múzeum kiadványaiban a termelés tárgyi és személyi oldalát megközelítő munkák mégis egyensúlyban vannak, bizonyítva a szerkesztés magas szintjét. A két jól elkülöníthető rész között, mintegy áthidaló Rudolf Jandel: „Drevorubacské kurzy" (A fadöntők iskolája Zbornik 6. 27—69. 1.) című munkája, mely az első világháború után Csehszlovákiában létrejött oktatási intézményeket és oktatási célkitűzéseket mutatja be. Az inkább történeti aspektusú munkát szervesen kiegészíti Ferdinand Mackó: Spolocenské problémy práce lesnych robotnikov na Skolskom lesnom podniku VSLD VO Zvolene (Az erdei munkások társadalmi problémái a zólyomi Fatechnológiai-Erdészeti Főiskola tangazdaságában Zbornik 7. 62—83. 1.) című munkája. A szakmára való beiratkozás, a munka lényege, a teljesítmény tendenciái, a munkaidő tartalma és a szakma népszerűségének szocialógiai vizsgálatára törekszik. Az első világháború után létrejött Csehszlovák Köztársaság gazdaságpolitikáját a nyersanyaglelőhelyek, munkaerő-gazdálkodás és piac megváltozásával új alapokra kellett helyezni. Ez az átalakulás nem mehetett végbe megrázkódtatások nélkül. Súlyosan érintette a faipart is. Nemcsak a gazdasági problémákat elevenítik fel az antoli erdészeti múzeum kiadványai, hanem éles társadalmi problémákra exponálnak elsősorban. Julius Foltán: Zo strajkovych bojov lesnych robotnikov za burzoáznej CSR" (Az erdei munkások sztrájkharcai a Csehszlovák Köztársaság alatt Zbornik 7. 5—30. 1.) című munkája a kapitalista gazdasági rendszer kizsákmányoló gazdálkodásának szívesen látott objektumaként nevezi az erdőgazdálkodást, amelyet az invesztálás nélküli profitnyerés jellemez. A megalakult Csehszlovákiában igyekeztek megteremteni az új alapokra épülő erdőgazdálkodás optimális feltételeit, de mégsem lehetett igazodni rövid idő alatt új piacpolitikai tervekhez. Ezt pedig az erdei munkásság sínylette meg elsősorban. 1922-ben tört ki az első sztrájk Horehronie területén és ez