A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zbornik prác lesnickeho. drevárského a polovnickeho muzea 6, 7. (Veres László)

túlra, Kiskunságba, Csongrád megyébe, Békéscsabára, Felső-Tiszántúlra, Kárpátaljára szállították. Az alföldi kereskedők, mint fenőkövet vásárolták fel, s igen keresettek voltak a fenőkövek Radvány vásárain is. Sok fenőkövet vittek az Alföldre az Árvából lejáró aratók is. A régi foglalkozási ágak közül a tutajozásról is olvashatunk. Az egykori árvái tutajozás múltját Janco S. írásából ismerhetjük meg. Adatközlései színesek és eredményesen egészítik ki a tutajosélet korábbi leírásait: A. Mednyánszky, A. Kavuljak, A. Polonec, E. Prandová, M. Húska írásait. Az adatközlésnek egyik figyelemre méltó része a tanulmányhoz csatoli „tutajos" szakszótár. —• A néprajzi adatközlések sorából meg kell említenünk K. Jakubiková—Kropiláfco^dnak az alsó-árvai lakodalmak dalszöveges közléseit, s J. Smetemának az árvái vonatkozású kéziratok és nyomtatott művek bibliográfiáját. Végezetül két történeti vonatkozású tanulmányról kell említést tenni. Az elsőben D. Kepsta az árvái erdőigazgatóság történetének keresztmetszetét adja — a másik D. Ucniková és P. Caplovic közös, katalógusszerű összeállítása az Árva várában őrzött olajfestményekről. Magyar vonatkozásuk miatt felsoroljuk névsorukat: Thurzó Györgyné, Czobor Erzsébet, Thurzó György, Illésházy Gáspár, Gábor és György, Thököly István, Draskovics Miklós, id. Erdődy György és József, Eszterházy Miklós és Pál (ennek a képét állítólag Benczúr Gyula festette). Zichy Ferenc, Ede, Pálffy József, Madocsányi Pál, Szmrecsányi Pál, Dáriusz és György. Az Árvái Múzeum Évkönyvének két kötete sok interetnikus vonatkozású anyagot tartalmaz, s ez bizonyítja, hogy érdemes a szomszéd népek idevágó publikációit figyelemmel kísérni. M. MARKUS ZBORNIK PRÁC LESNICKEHO, DREVÁRSKEHO A POL'OVNICKEHO MUZEA 6, 7. (Az Erdészeti, Vadászati és Erdőgazdálkodási Múzeum Közleményei 6, 7.) Martin, 1971. 291 lap, 1973. 249 lap. Az Antoli Erdészeti, Vadászati és Erdőgazdálkodási Múzeum kiadványai Magyarországon kevésbé ismertek. Két kötetük ismertetésével a múzeumban folyó sokrétű, szerteágazó tudományos feldolgozómunkára igyekszünk irányítani a figyelmet. A múzeum közleményeinek 1971. évi és 1973. évi gyűjteményes kötetei szerkesztésükben, tartalmukban és tudományos célkitűzésükben megegyezőek. E kiadványok jelentős részében önálló kutatásokon alapuló tanulmányokat találunk. Stefan Lángos publikációinak kiemelését az általa közölt tanulmányok nagy száma, terjedelme és az eddig ismeretlen adatok szakmódszertani szempontból kitűnő bemutatása teszi indokolttá. „Lesne hospodárstvo na vel'kostatku Koburg Jelsava" (Erdőgazdálkodás a jolsvai Coburg nagybirtokon, I—

II. Zbornik 6. 101—134. 1. és Zbornik 7. 109—147. 1.). A hat várbirtokból (Murán, Hrabusice, Drzkovce, Blh-Driencany, Fü'akovo, Cabrad és Sitno) állott jolsvai uradalom 145 ezer kh területével Szlovákia egyik legnagyobb latifundiuma volt. Az uradalom legértékesebb része Murány, a Jolsvától délre eső faluközösségekből a XIII. században keletkezett. A XVII. században, amikor Wesse-