A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Vajna György: Az Esztramoshegy barlangjai

9. kép. Skoflek István planktonhálós vadászatra indul a Rákóczi-barlang 1. sz. tavában barlangi kristálymúzeum hivatalosan beleltározott anyagában szerepelnek, illetve a kiállítási vitrinek egyikében láthatók. A valaha káprázatos, de romjaiban még ma is rendkívül szép hasadékfolyosóból 90 fokos töréssel ismét a karszttó irányába vezet tovább a járat. Az egykori ..Aranykalitkábór' fél négyzetméternyi átjárón át lehet jutni a barlang gigantikus méretű, s az előzőhöz hasonlóan szép termébe. A kényelmetlen átbúvás után meghökkentő formagazdagságú csodavilágban találja magát a látogató. Egy, körülbelül 10 négyzetméternyi, teraszosan előreugró sziklapárkányon vetheti meg a lábát. Előretekintve, a termet határoló cseppköves sziklafalak még a nagy fényerejű lámpák sugarában is a homályba vesznek. Az ember feje fölött szédítő magasságba ívelnek föl a teraszsorozatok, a terem csúcsívesen összezáródó kupolája becslések szerint félszáz méter magasságban sejlik. A járószintet alkotó párkány alatt közel 20 méter mélységben csobban a víz a ledobott kő nyomán. Alant helyezkedik el a barlang 2. sz., ugyancsak több száz négyzetméter felületű tava, amely a felszínen nincs összeköttetésben a lejáratnál megközelíthető víztükörrel. A lenyűgöző méretek mellett (a tó szintjétől számítva, mintegy 70 méter magas ez a barlangi terem) az itteni képződményvilág talán még csodálatosabb. A járószint, a sziklaterasz felületét burjánzó gazdagságban borítják a másutt sehol sem látható kalcit (aragonit?) halmazok. A déltengeri vízivilág ágas-bogas koralljaira emlékeztetnek a minden felületet vastag lepelként borító kővirághalmazok. Körös-körül színpompás, vörös, sárga, zöldes és kékes tónusú cseppkőfüggönyök omlanak alá, medúzaszerű képződménycsoportok szemet gyönyörködtető tömege tölti ki a teret. Fenséges és félelmes látványt nyújtanak a magasban összezáródó