A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Kordos László: Ritka és ismeretlen barlangi leírások a Herman Ottó Múzeum könyvtárában

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK Ritka és ismeretlen barlangi leírások a Herman Ottó Múzeum könyvtárában A Borsod—Miskolci Múzeum,majd jogutódja, a Herman Ottó Múzeum mindig a magyar őskőkor- és barlangkutatás helyi fellegvára volt, ahol számos igen értékes tárgyi és írásos emlék halmozódott fel. A könyvtár az 1850 előtt kiadott könyveket külön kezeli, mint régiségeket, s ezek között számos, a barlangtan számára ismeretlen közlés, valamint ismert, de ritka könyv akad. A közismert ritka alapmunkák között szerepel Johann Matthias Korabinsky 1786-ban kiadott lexikonja, amelyben utalás történik az aggteleki barlangban járt két ángélusra.

1 Ladislaus Bartholomaides Gömör vármegyéről 1806—1808-ban megjelent monográfiája ma is alapmunka az aggteleki barlang kutatásánál.- A könyvtárban megtalálható Vályi András 1796-os „Magyar Országnak leírása", Ludovico Nagy 1828-as Notitiae-ja, valamint Fényes Elek „Magyarország leírása" 1847-ből.

3 A helytörténeti adattárból már régebben feldolgozásra és közlésre került Nagymihályi Kis Dániel jósvafői pap (1784—1838), valamint Szűcs Sámuel (1819—1889) és Szűcs Miklós kéziratos naplója, amelyekben eddig ismeretlen leírásokat talált Kilián István, a szilicei jégbarlangról, az aggteleki Baradláról, valamint a lillafüredi „csepegő-kő barlangról".

4 Teleki Domonkos (1796) Gróf Teleki Domonkos (1773—1798) utazásai nyomán írt „Egynehány hazai utazások' le-írása Tóth és Horváth országoknak rövid esmertetésével egygyütt" c. könyve először ismertette meg magyar nyelven a XVIII. szd. végének Magyarországát, A Bécsben 1796-ban megjelent magyar nyelvű könyvet

5 Ladislaus v. Németh fordította németre, így 1805-ben Pesten is megjelent.

6 Ebből idézzük: ..P. 33. Más napra kelve Fő Szolga Biró G. Úrral egygyütt el mentünk Lóháton Szilitzére egy Torna Vármegyei Helységbe, hogy a' nevezetes Szilitzei Barlangot meg tekintük, a' szekeret pedig Aggtelekre küldettük, a' hova szándékunk volt estvére menni. Szilitzére három óra alatt el jutván azonnal a' falútól mintegy fél órányira lévő Barlanghoz mentünk gyalog, egy néhány helységbeliektől kísértetve. A' Szilitzei Barlang egy, a' Természetnek tsudállásra méltó Munkái közzül. Egy Hegy oldalában fekszik, nagy magasságú, mintegy 15 ölnyire emelkedett, fél hold formára álló Kőszikláknak allyában. — A' beléje való menetel tagos, és nyoltz ölnyire lehet nyílását vetni, tsapanyolag megyén ugyan, de nem meredek, és nem alkalmatlan. A Kősziklák, mellyekben a' Barlang ollyan formában ötlik szembe mint azt az ide ra-