A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Tűzikutyák a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében

ban a babonás szokások amúgyis előtérbe kerülnek (Farsang, Luca-nap stb.) ezek az eszközök általában fokozott szerephez jutnak.

10 A tűzikutya magyarországi elterjedését Bátky Zsigmond foglalta öszsze.

20 Véleménye szerint főleg a nemesség és a polgárság közvetítésével kerülhetett hazánkba ez a tárgy, s a főnemesi kastélyok kandallóin jelenhetett meg először nyugati és balkáni közvetítéssel.

21 Bátky Zs. formai alapon két nagy típust különböztet meg: háromlábú és négylábú típusokat. A négylábúakon belül részarányos és részaránytalan formákat különít el.

22 Szerinte a háromlábú típus hazája Erdély, a négylábúaké pedig Nyugatés Észak-Magyarország.

23 Legkorábbi hazai adatunk 1494-ből van eszközünkre: Thyz jeal néven bukkan fel az egri vár inventáriumában.

24 A magyar nyelvben is sokféle szinonimája ismert. Az azonban megfigyelhető, hogy az első adatok nem animalizált nevek: vas fejal (15 5 0),

25 vasvánkos (Ecsed, 1669).

20 vasmacska (ez a legkorábbi animalizált név; Belényes, 17 04)

27 tűz kutyó (Székesfehérvár, 1779) ;

28 ezeken kívül ismert még nyelvünkben a févaj, fial, fialla, pévaj, tűzzsámoly,-* fialvas,

st) tűzfévaj?

1 tűzikutya, tűzvas, vaskakas, vasló, vaskutya, vasmacska?- tűzi kakas,

33 nyárskutya

u stb. elnevezés. A Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményének tűzikutyái mind négylábú példányok. 1—2. Sajóecseg. A sajóecsegi tűzikutyák részarányos példányok. Hasonló méretűek és formájúak. A szárak végén kettős kampók helyezkednek el, alattuk mindkét száron egyes horog található a nyársak tartására. (1. kép.) A kettő egy helyen készülhetett, s feltehetően együtt is használták őket. Elnevezésük: tűzikutya. (Ltsz.: 67.46.1. és 67.46.2.) 3—4. Gibárt. A gibárti tűzikutyák hasonló formájúak, csak kis méretbeli különbség van közöttük. Részaránytalan formájúak. Az egyiket Bátky Zs. közölte a Néprajzi Értesítőben/

55 Mindkét szárukon kettős kampók találhatók, alattuk az egyik száron két lyuk, a másikon két horog helyezkedik el a nyárs tartására. Elnevezésük: tűzikutya. (Ltsz.: 53.480.1. és 53.481.1.) 5. Csokva. Részarányos formájú, kampók és lyukak néküli tűzikutya. Elsősorban fahasábok tartására szolgált. Bátky Zs. közölte a Néprajzi Értesítőben.

811 (Ltsz.: 53.476.1.) 6. Damak. Részaránytalan formájú, idomosan, testszerűen kiképzett, stilizált állatformájú példány. Egyik ága szemekkel ellátott állatfejet, a másik pedig kunkorodó állatfarkat képez. (2. kép.) Bátky Zs. közölte.''

57 Elnevezése: vasmacska. (Ltsz.: 53.477.1.) 7. Szomolya. Részarányos, egyszerű formájú példány. Elnevezése: fatartó kutya. (Ltsz.: 53.475.1.) 8. Bántapolcsány. Részaránytalan formájú, melynek egyik szárán kettős kampó található, alatta két egyes horog. A másik szár állatfarokra emlékeztető. (3. kép.) Elnevezése: vasmacska. (Ltsz.: 57.20.1.) 9. Önöd. Aszimmetrikus formájú, a hosszabb száron négy bevágással, a rövidebben pedig három lyukkal ellátott példány. Bátky Zs. közölte.

38 Elnevezése: tűzikutya. (Ltsz.: 53.483.5.) 10. Ónod. Aszimmetrikus formájú, melynek egyik ága kitátott csőrre, a másik pedig kunkorodó állatfarokra emlékeztet. Elnevezése: tűzikutya. (Ltsz.: 53.483.1.) 11. Ónod. Részaránytalan példány, melynek egyik szára szemekkel el-