A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Tűzikutyák a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében

Jegyzetek 1. Domonkos O.: A mesterlegények vándorlásának jelentősége a kultúra közvetítésében (XVI—XIX. század). In: A kézművesipar-történeti szimpózium vitaanyaga. Veszprém, 1972. 39—42.; Domonkos O.: A kisiparok néprajzi kutatása. Ethn. LXXXV. 1974. 18—37. 2. Domonkos O., A mesterlegények, 41. 3. L. pl. a győri asztaloslegényekre vonatkozó adatokat. Batári F.: Asztaloslegények Győrött a XVII. században. Arrabona, 9. Győr, 1967. 94. 4. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye. (Továbbiakban: HOM. HGY.) A fazekas legénytársaság névjegyzéke. Ltsz.: 58.1.1. 5. HOM. HGY. Ltsz.: 58.1.1.. A miskolci fazekas céh mesterjegyzéke. 6. Domonkos O., A mesterlegénvek. 41. 7. HOM. HGY. Ltsz.: 58.1.1.: V. ö.: Bodó S.: Céhes mesterek, landmajszterek és kontárok Észak-Magyarországon, 1872-ig. Ethn. LXXXVI. 1975. 4. sz. 8. HOM. HGY. A fazekas legénytársaság névjegyzéke. Ltsz.: 58.1.1.; A fazekas céh mesterjegyzéke. Ltsz.: 58.1.1. 9. Adataikat idézi Domanovszky Gy.: Mezőcsáti kerámia. Bp.. 1953. 19—20. Hatalmas Pál 1803-ban a miskolci fazekas céh tagja lett. 10. Román J.: Sárospataki kerámia. Bp., 1955. 17—18. 11. Domanovszky Gy. i. m. 19. 12. Kresz M. szíves közlése, kézirat a Néprajzi Múzeum etnológiai adattárában. 13. Mészáros Gy.: Szekszárd és környéke törökös díszítésű kerámiai emlékei. Szekszárd, 1968. 22—24. Tűzikutyák a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteménye jelenleg 18 darab tűzikutyát őriz. Bemutatásuk lehetővé teszi, hogy a nyílt tűzhelyek figyelmet keltő szerszámának történetét röviden áttekintsük. A tűzhelynek és a tűzhely szerszámainak kutatására Bátky Zsigmond már 1906-ban felhívta a figyelmet: .A tűzhely a régi népeknél megszentelt hely volt, melyhez számos szokás, babona fűződik most is. Efféléket töméntelen mennyiségben találni nálunk is, de rendszeresen összegyűjtve és feldolgozva máig sincsenek. Ha a háznak valamely része konzervatív jellegeket tüntet fel, úgy bizonyára legtöbb ilyenre akadunk a konyhánál. Nagyon természetes, hogy ahol az életmód vagy foglalkozás az idők folyamán keveset változik, ott vannak a legősibb eljárásmódok, a legprimitívebb kultúrtárgyak. Ha a konyhabeli műveletek egész sorát, s minden hozzájuk való szerszámot ősiség szempontjából tüzetes vizsgálat tárgyává tennők, amint még nem tették, bizonyos, hogy egész csomó merő prehisztorikus analógiát tudnánk itt kimutatni."

1 Bátky Zs. ezen a téren úttörő munkát végzett, s egyéb, a tűzhelyekkel foglalkozó munkái mellett két tanulmányt szentelt a tűzikutyáknak is.

2 Különös figyelmet szentelt a kérdésnek a magyar szakirodalomban Gunda Béla is. Egyebek mellett vidékünkről, Szalonnáról is közölt tűzikutyákat.

3 Ébner Sándor Cigándról és Karosáról említi eszközünket.

1 Európa nagy részén, ahol szabad tűzhelyeket használtak, annak fel-