A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Sonkoly István: Tompa Mihály megzenésített versei

JEGYZETEK I Harsányi István: Szemére Bertalan sárospataki diákkorabeli eddig ismeretlen versei. Irodalomtörténeti közlemények, XXIX—XXXI. (1919—1921), 213—240. - Gulyás József: Szemere epikus hagyatéka. Irodalomtörténet, 1952. 93—98. 3 A kézirat az OSZK kézirattárában Quart. Hung. 2696. sz. alatt található a 77—97. lapokon. 4 Gulyás i. m. 93. 5 Gulyás i. m. 94. 6 Egy részletet közöl belőle Gulyás i. m. 94—95. 7 Teljes egészében közli Gulyás i. m. 95—98. 8 Arany János Rózsa Sándor c. költeménye A szabadság zengő hárfája c. füzetben jelent meg: összes művei. I. (Kritikai kiadás.) Bp., 1951. 56—60. és 424—425. 9 A Rózsa Sándor politikai mártírságára vonatkozó irodalmat elemzőén összefoglalta Sándor István. Jókai Mór: A lélekidomár, összes művei kritikai kiadásában: Regények 51. kötet, Bp., 1967. 564—565. és 685—686. (Itt Jókai Rózsa Sándort mondja a népdalok hősének: 14. és 688.) 10 Jókai A népdalok hőse címmel írt elbeszélést nem sokkal a szabadságharc leverése után. összes művei kritikai kiadásában H. Törő Györgyi elemzi, Elbeszélések III. c. kötetben 323—328. II Dömötör Sándor: A betyárok 48-as szerepe a néphagyományban. Kézirat az ELTE folklorisztikai adattárában. Bp., 1948. 62. lap. Vö. Ortutay Gyula: Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban. Ethnographia LXIII. (1952), 263. Tompa Mihály megzenésített versei A képzeletbeli népmondák, regék ihletett lantosa, Tompa Mihály is érdeklődött a hangversenyélet iránt. Nótázott ő is, akárcsak barátja, Arany János vagy Petőfi Sándor. Baráti körükhöz húzott, s csak hirtelen haragjának lehetett következménye az az autodafé, mely Petőfivel folytatott levelezésének megsemmisítését okozta.

1 Arany Jánoshoz hasonlóan Tompa is feljegyezte az emlékezetébe toluló nótákat, még ha a zenei emlékek visszaidézése nála szűkebb körű is, akkor sem érdektelen. A 37 levélben található 52 dalocska költőnk autográf kezeírása, s csupán a hátralevő 17 feljegyzés származik idegen kéztől.

2 Igaz, Arany népdalgyűjteménye teljesen elütő Tompáétól, mert Arany dalosfüzete az öregedő, 60 felé közeledő költő jegyzése, viszont Tompa kottázása a nevelői teendőket vállaló tanárjelölt intim vallomása zeneszeretetéről. Megkezdhette lejegyzését Sárospatakon, s befejezte Selyén, ahol nyaralt 1844-ben. Míg Kazinczy csak a fogságban énekelt dallista címjegyzékét örökítette meg iratában,

3 Tompa hangjegyekben is jelezte a naturalista nótázás igényét meghaladó buzgalommal melódiáit. Miután ,,dalfüzér"-ének elejére Erdélyi János versszakát helyezte, feltehető, átragadt reá is Erdélyi népdalgyűjtő buzgalma. Tompa énekei nem versei propagandáját szolgálják, egyetlen költői zsengéjét sem dallamosította, hanem kedvenc nótáit kottázta le, saját gyönyörűségére, vagy — emlékül ismerősének. Arany János jelentőségével a zenei vonalon sem nivellálhatjuk ugyan Tompa Mihály ügybuzgalmát, azonban ez nem zárja ki, hogy egy mozzanatban ne haladja meg Arany érdeklődési körét. Kodály úgy jellemzi