A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Détshy Mihály: A műemlékek helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Mai szükségleteket elégít ki, művészi kiképzését és részben eredeti rendeltetését is megőrizve, de többségében korszerűsítve 48 védett középület. Ezek között tanácsházak, iskolák, kollégiumok, múzeumok, színház mellett egyelőre sajnos, még csak egyetlen szállodát találunk, az egykori trinitárius kolostorból kialakított sárospataki Borostyán-szállót. Pedig a középületek között szereplő régi kolostorépületek folyosóról nyíló celláikkal különösen alkalmasak idegenforgalmi célra, akárcsak az eredetileg is erre épült, de jelenleg nem ennek használt forrói régi fogadó. A középületek közé soroltuk a lakást is magába foglaló plébániákat és paplakokat is, szám szerint 14 épületet, amelyek sorában találjuk a megye egyik legszebb világi barokk épületét, az egykori pálos fogadót Köröm községben. Gyakorlati, közérdekű célokra szolgál a művészeti szempontból igen jelentős kastélyok és kúriák többsége. Szép számmal akad közöttük országos jelentőségű műemlék, mint a sárospataki Rákóczi-várkastély, a szerencsi várkastély, az ugyancsak reneszánsz eredetű monoki, kékedi pácini kastély, a pompás barokk edelényi vagy a klasszicista sályi Eötvös-kastély. Ezek az épületek a feudális társadalom és életforma megszűntével elvesztették eredeti rendeltetésüket, legfeljebb a néhány szobás falusi kúriák szolgálnak ma is egy-két család lakásául. A nagyobb méretű kastélyok hasznosítására azonban sok esetben nem találtak államosításuk után megfelelő rendeltetést és kezelőt, és így a szándékos rombolás mellett a méltatlan és ésszerűtlen használat (pl. mezőgazdasági raktár, istálló) és a karbantartás elmulasztása szinte elképzelhetetlen anyagi és eszmei kárt okozott, nem is említve néhány, a felszabadulás után még épen álló, jelentős kastély teljes pusztulását (Harsány, Cserépváralja, Sajóvámos). A megyében nyilvántartott és védett 60 kastély és kúria mintegy kétharmadának, negyven épületnek rendeltetése mondható elfogadhatónak mind az épület, mind a használó szempontjából. 13 kastély nagyrészt vegyes használata erősen kifogásolható és káros, 6 kastély pedig lényegében használatlanul áll, és karbantartás, egyben őrizet hiányában pusztul. Közöttük éppen két XVI. századi eredetű reneszánsz kastély, a kékedi volt Melczer és a golopi régi Vay-kastély, a különleges érdekességű és szépségű barokk selyebi Tiszta-kúria, a barokk kázsmárki Pécsi-kúria és a klaszszicista abaújszántói cekeházi kastély. A nem megfelelő használat zülleszti le újból a már külsőleg vagy teljesen helyreállított reneszánsz monoki és pácini várkastélyokat, az edelényi és más kastélyokat. Örvendetes, hogy a szerencsi várkastély három régi melléképületének helyreállítása kultúrterem és szálloda céljára rövidesen befejeződik, és sor kerül a történelmi jelentőségű főépület restaurálására, hogy belsejében végleges otthonra találjon a járási könyvtár és a helyi múzeum. Ezzel ismét kiegészül a jól hasznosított és látogatható műemlék-kastélyok sora, amelyek élén a sárospataki várkastély áll az itt berendezett Rákóczi Múzeummal. Az egy vagy több célra hasznosított kastélyokban 2 múzeum, 4 kultúrház, 5 óvoda-napközi, 12 iskola, 5 kollégium, 6 gyógypedagógiai és egyéb nevelőintézet, 3 szociális otthon, 1 TBC-kórház, 15 tanács vagy egyéb állami szerv, tsz, állami gazdaság vagy más közület irodája található, 13-ban pedig lakások vannak. Az egyik legsürgetőbb műemlékvédelmi feladat, hogy a használatlanul, üresen álló, nagy értékű kastélyok minél előbb megfelelő gazdát