A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Détshy Mihály: A műemlékek helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A jegyzékben szerepel fentieken kívül 16 műemlék védett környezete, és egy műemléki jelentőségű terület, Sárospatak városfalakkal körülvett védett belvárosa. A védett objektumok száma az új műemlékjegyzék összeállítása során kismértékben módosulni fog, részben időközben tönkrement, értékét vesztett épületek törlésével, részben újabban felfedezett, feltárt értékes épületek, parasztházak felvételével; módosulni fognak a kategóriák közötti arányok is átminősítésekkel. A jelenlegi jegyzék kiadásakor, 1964-ben nyilvántartott 641 objektumból az utóbbi 10 év folyamán mintegy 100-at töröltek, éspedig főként a népi épületek felülvizsgálata során. Érdemes megjegyezni, hogy műemlékeink első számbavételekor, 1900 körül a mai megye területén 267 műemléki értékű épületet jegyeztek fel, de törvényes védettségre az 1918. évi hivatalos jegyzéktervezet is csak 12 épületet javasolt ezek közül. Az ország műemlékállományában Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékei jelentős helyet foglalnak el. Az ország mintegy 8000 védett objektumának közel 7%-át találjuk itt, a mintegy 1860 műemléknek pedig 7,5%-át. A megye előkelő helye azonban nemcsak műemlékei számarányában, hanem még inkább azok értékében nyilvánul meg, ha talán kevésbé közismertek is, mint a Dunántúl emlékei. Ez megmutatkozik műemlékeinek kor és stílus szerinti megoszlásában. A román stílust (XI—XIII. század) egészében vagy részleteiben 21 templom és 2 várrom, a gótikát (XIV—XVI. század) 66 objektum képviseli, reneszánsz építésű vagy ilyen részleteket tartalmaz tíz vár, kastély, ill. templom. Kiemelkedő emlékei vannak a barokk és a klasszicista építészetnek is a megyében. A védett objektumok rendeltetés szerinti megoszlását a túloldali táblázatból ismerhetjük meg. A táblázat eloszlathatja azt az elterjedt téves nézetet, hogy a műemlékeknek csak művészeti értékük van, védelmük csak a művészetkedvelők, „ínyencek" igénye, helyreállításuk „luxus", és legfeljebb az idegenforgalom szempontjából hasznos. A műemléképületek túlnyomó többségét — mint a táblázatból látható — részben eredeti, részben megfelelő újabb, gyakorlati rendeltetésre hasznosítják. Eredeti rendeltetését tölti be a megye 83 védett lakóépülete. Legnagyobbrészt XVIII—XIX. századi, barokk, klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú, egy- vagy többlakásos városi lakóépületek ezek. Többségük Miskolc, Sárospatak és Sátoraljaújhely belvárosában áll, részben szép városképi együtteseket is alkotva, jó néhány pedig a régi hegyaljai városkák utcáit, tereit díszíti. Elterjedt hiedelem, hogy műemléképületekben nem alakíthatók ki a mai ember igényét kielégítő, korszerű, komfortos lakások. Valójában a műemlékek védelme csak úgy valósítható meg, ha művészi értékeik megóvása mellett korszerű használatukat is biztosítjuk. Nemcsak a budai várnegyed és a soproni belváros középkori és barokk lakóházai, hanem miskolci, sátoraljaújhelyi műemlékházak több tucatnyi helyreállított és korszerűsített lakása nyújt kényelmes, szép otthont a bentlakóknak, egyben esztétikai örömöt homlokzatával, kapualjával, udvarával a járókelőknek. Helyreállításuk költsége pedig semmivel sem nagyobb más, nem védett épületekénél.