A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Beranová, Magdaléna: Evropsk zemedélstvi v archeologii (M. Markus)

arra az eredményre jutunk, hogy az így összeállított „helységnévtár

1

' kisebb-nagyobb hiányai ellenére is hasznos kézikönyv a tudományos kutatók számára. Anyagával — munkamódszerével érdemes megismerkedni. M. MARKUS Beranová, Magdaléna: Evropské zemedélstvi v archeologii Bibliografie 1945—1965. (Az európai mezőgazdálkodás a régészet világában. 1945—1965 közötti időszak szakirodalma.) Studijní materiály 7. Praha, 1969. A földművelés és az állattartás az őskor óta az ember legfontosabb életfenntartó tevékenysége volt. Domináns voltuk Európa számos helyén egészen napjainkig fennmaradt. E kérdéskör kutatása a felszabadulás óta rendkívüli módon kiszélesedett, így szükségesnek látszott a szétszórt anyag áttekinthető, bibliografikus összefoglalása. Minthogy a mezőgazdálkodás múltjával az archeológián kívül több tudományág is foglalkozik, így ezeknek kutatási eredményeit is bevonta a bibliográfia készítője a számbavételbe. Különösen a botanikai és zoológiai kutatásokra volt tekintettel. Területileg a bibliográfia csak az európai földművelés és állattartás 20 éves kutatási eredményeit foglalja magában. Időbelileg számon tartja a gazdálkodás és állattartás kezdetétől a közép-európai mértékkel mért korai középkorig, a 12. század végéig. Ezt a határvonalat csak a keleti szlávoknál lépi túl a 13. századfeléig, számolva még a mongol invázióval. Tematikailag a feldolgozott szakirodalom elsősorban az archeológiai anyagra támaszkodik. (Emellett különös gonddal veszi számba a szerző a paleobotanika és az oszteológia kutatásainak eredményeit.) A néprajzi irodalomból csak néhány tanulmány került a bibliográfiába. Ebből következik, hogy a szerzőnőnek nem sikerült optimálisan teljes szakirodalmat nyújtani. Vannak a bibliográfiában hiányok is, így pl. nem került bele a közlekedés és a transzport kérdése, melyek összefüggenek a mezőgazdasági termelés és állattartás tematikájával. A feldolgozott szakirodalmat nyolc fejezetre osztva ismerteti a szerző. Az első fejezetben az őskori, ókori és koraközépkori mezőgazdálkodás és állattartás általános irodalmát mutatja be. A második fejezetben a kultúrnövények (a vetemények, gyümölcsfák, a szőlő) termelése — a megművelt föld, s a művelési módok irodalmi adatai kerülnek összefoglalásra. A harmodik fejezet az állattartás, a domesztikáció az egyes háziállatok tartásmódjáról szóló kutatások adatait (pl. a szarvasmarha, jávorszarvas, rén, macska, kecske, ló, szamár, juh, kutya, elefánt, disznó, teve és egyéb emlős állat, a baromfiak, madarak, a méhtartás irodalmát) tartalmazza. A negyedik fejezet a földművelés szerszámanyagát: az ekéket, a kapákat, lapátokat, ásókat, az aratás szerszámait, a cséplés, a pörkölés és préselés tárgyait, az őrlőköveket, kézimalmokat, mozsarakat, s végül a szőlőművelés eszközeit, azok leíró irodalmát és kutatási eredményeit foglalja magában.