A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zborník Slovenského Národného Muzea — Ethnografia 14. (Dobrossy István)

valahol, akkor itt, ebben az értékes összeállításban lehetett volna magyar resume is. A tanulmánykötet tudományos értékét növelik a függelékek: okmányközlések, összefoglalás a mai magyar orvosképzés- és továbbképzés szervezetéről és módszereiről, bibliográfia. Az okmányközléshez azt fűzhetjük hozzá, hogy meglehetősen szerény. Még ebben a keretben is több, a nagyszombati egyetem orvosi karának jelentőségét alkalmasabb módon dokumentáló okmányokat lehett volna közreadni. A bibliográfiához fűzve jegyezzük meg elsőrendűen azt, hogy a magyar anyagot általában jól felsorolják; másodsorban pedig azt, hogy a kötetben foglaltak jól egészíti ki Pauler Tivadar: A budapesti kir. magyar Tudományegyetem története. Bp., 1880., Győri Tibor: Az orvostudományi kar története 1770—1935. Bp., 1936. és Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az Egyetem átköltözése Budára. Bp., 1959. című munkákat. DANKÓ IMRE Zborník Slovenského Národného Múzea — Ethnografia 14. (A Szlovák Nemzeti Múzeum Évkönyve — Néprajz 14.) Martin, 1973. A Szlovák Nemzeti Múzeum tudományos munkájáról öt rovatban nyújt tájékoztatást az Évkönyv 1973. évi kötete. A bevezető részben Stefan Mruskovic a Szlovák Nemzeti Múzeum eltelt negyedszázadára tekint vissza, elemzi a múzeum szocialista társadalom szolgálatában betöltött szerepét. A kezdetben helytörténeti profilú intézmény az évek során specializált néprajzi-tudományos centrummá vált, gyűjtőköre Szlovákia egészére kiterjed. A nagyszabású kutatási programok közül kiemelkedik a népi építkezés és a lakáskultúra beható vizsgálata. Ez összefügg a Szabadtéri Múzeum megvalósításával, amelyet 200 objektummal, 1972-ben nyitottak meg. A Szabadtéri Múzeum krónikáját hasonlóan Stefan Mruskovic írja le az Évkönyben. Ebben a rovatban Viela Kejlová a Nova Sedlica-i fatemplomról, Andrej Polonec a Rudno-i fatemplomról és Pável Hanula a Kelmenovo-i malom és fűrészüzemről közöl tanulmányt. A kötet tudománytörténeti részében Andrej Polonec Ján Geryk munkásságát mutatja be, míg Stefan Mruskovic Rudolf Bednárik 70. születésnapján tesz visszapillantást a tudós eddigi munkásságára. A kötet legterjedelmesebb harmadik rovata önálló néprajzi tanulmányokat közöl. Kiemelkedő jelentőségű 3ifi Trejbal tanulmánya a szlovákiai gyümölcsaszalókról. A szerző terjedelmes bevezetőjében áttekinti a gyümölcs aszalásának történetét, az aszalásra és az aszalókra vonatkozó ismereteket, récens adatokat. Szlovákia valamennyi megyéjét sorra veszi, s a gyümölcskultúra jelentőségének bemutatása után a konzervált gyümölcs népi kereskedelemben betöltött szerepét vizsgálja. A gyümölcs, elsősorban a szilva, alma, körte aszalással történő konzerválása főleg Szlovákia nyugati megyéiben jutott el magasszintű árutermelő fokra. Az aszaltgyümülccsel e terület lakói jelentős kereskedelmet folytattak. Nem-