A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slováci V zahranici (Niedermüller Péter)

szentjére vonatkozó különböző hagyományokból, emlékekből. A magyar irodalomban Márton alakja először latin himnuszokban, miseszövegekben jelenik meg. Egy 11. századi kódex írja le életét és legendáját. A kódexek mellett számos, napjainkig is élő mese, monda és szokás variációban él a magyar népi kultúrában Márton alakja. Ennek néprajzi vonatkozásait, a népszokásokban, gyógyításban, hitvilágban való megjelenését illusztrálja különböző területekről gyűjtött néprajzi adatokkal. Szíintén a népszokások köréből, a morénahordásról közli kutatási eredményeit Josef Tomes (Stráznice). A szokás kelet-morvaországi és sziléziai változatait vizsgálja, előtérbe helyezve a figura női vagy férfi alakban való előfordulását és az elnevezések változatait. Emilia Horváthová (Bratislava) pedig a késmárki kereskedők, kézművesek jellegzetes szokásait ismerteti. Néhány játék és szokás eredete még a középkori lovagi tornákig nyúlik vissza. Ez időkből őrizték meg módosult, a polgári rétegek ízléséhez és szórakozásához alakított formában. A gazdag anyagot szlovák vagy német nyelven közreadó kötet méltó reprezentánsa a Szlovák Tudományos Akadémia kettős ünnepének. A tanulmányokat idegennyelvű kivonat kíséri, így az értékes publikált anyag a külföldi kutatók számára is hozzáférhető. FÜGEDI MARTA Slováci v zahranici (A külföldön élő szlovákok.) Zborník Űstavu pre zahranicnych Slovákov Matice Slovenskej 1. Redaktor: Dr. Ján Sirácky. Matica Slovenská. Martin, 1971. 270. 1. 14 kép. A különböző országokban élő idegen eredetű etnikai csoportok életmódjának, kultúrájának vizsgálatát és tanulmányozását az utóbbi időben több tudományág is feladatának tekinti. Az egyre növekvő érdeklődéssel párhuzamosan a kutatások is mind szervezettebbé és eredményesebbé válnak. Ennek tanúbizonysága ez a kötet is, amely a közép-európai (Magyarországon és Jugoszláviában), illetve a tengerentúli országokban élő szlovákság kultúrájáról ad áttekintést. A könyv több tanulmányt, különböző dokumentumokat és egy igen alapos bibliográfiát tartalmaz. A munka egyik legfontosabb és legjelentősebb írása Svehlák S. tanulmánya az akkulturációs kutatások elméleti problémáiról. A szerző arra mutat rá, hogy az egyes idegen környezetben élő népcsoportok hagyományos kultúrájának vizsgálatakor hangsúlyozott szerepet kell, hogy kapjon az etnográfia és a folklór. A néprajzi szempontú vizsgálódások alapvető fontosságúak az interetnikus kapcsolatok, a hagyományos kultúra önálló fejlődéstörvényeinek feltárásakor. A kisebbségi csoport kultúrája fokozatosan alkalmazkodik és hasonul a befogadó nagyobb közösség kultúrájához, végül pedig teljesen asszimilálódik.