A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ethnologia Slavica V. (Niedermüller Péter)

SZLOVÁKIAI TÉKA i—^ aagg—. Ethnologia Slavica V. Kiadja: Universitas Comeniana Bratislavensis Facultas Philosophica. Bratislava. 1974. 272. 1. A szláv néprajzi kutatás legfontosabb orgánumának, az Ethnologia Slavicának immár ötödik kötetét vehetik kézbe a kutatók. Az évkönyv, hűen az előző kötetek hagyományaihoz újra gazdag és sokrétű tartalommal jelent meg. A tanulmányok a mai néprajztudomány legaktuálisabb problémáihoz kapcsolódnak, bizonyítva a szláv néprajzi kutatások frissességét. A kötet nyitó tanulmánya két cseh etnográfus, Fojtik K. és Skalniková O. munkája. Dolgozatukban a jelenkori néprajztudomány elméleti problémáira reagálnak. Ma már minden országnak számításba kell venni azt az átalakító hatást, melyet az erősödő iparosodás és urbanizáció jelent a hagyományos paraszti kultúrára. A probléma egyes országokban előbb, másokban később vált a néprajztudomány egyik központi problémájává. A szerzők a paraszti kultúra egyes jellegzetességeinek megállapítása során körülírják a népi kultúra fogalmát. Ezt követően pedig a paraszti kultúra helyzetét és funkcióit vizsgálják az egyre erőteljesebb iparosodási folyamattal kapcsolatban. Igyekeznek felderíteni a változások, módosulások mibenlétét, jellegzetességeit és következményeit. A mai néprajztudomány egy másik fontos elméleti problémájával, az interetnikus kapcsolatok kérdésével foglalkozik a belgrádi Rakic R. D. tanulmánya. Rövid bevezető után három jugoszláviai szlovák településről ad áttekintést, jellemzést. A példák alapján az etnikus folyamatok három típusát különíti el, s ezeket jellemzi. Az etnikus kutatás problémaköréhez tartozik a másik jugoszláviai kutatónak Patikusévá G.-nak a tanulmánya, aki az iszlám vallásnak egy macedóniai etnikai csoportra tett hatásáról ír. Az építkezés és településkutatás köréből két tanulmányt találunk a kötetben. Samojlovic V. P. az ukrán lakóház építészeti és művészeti sajátosságait vizsgálja a XIX—XX. század fordulóján. Az ukrán területet néprajzi egységekre bontja, s e kereteken belül jellemzi az ukrán népi építészetet. Frolec V. munkája a morva és a sziléziai udvarok formájáról a csehszlovák néprajzi atlasz gyűjtéseinek tanulságán alapul. Frolec V. külön kiemeli az udvar jelentőségét a lakóházzal és a gazdasági munkákkal kapcsolatban. Az egyes udvarformákat szemléletes térképeken mutatja be, hangsúlyozottan rámutatva a változásokra, illetve azok társadalmigazdasági okaira. Agráretnográfiai témájú munka Kramafik J. tanulmánya, amely a hagyományos mezőgazdaság egy részproblémájával foglalkozik. A licha, liha (Ackerbeet) terminust, annak változatait, földrajzi elterjedettségét, valamint a szó tárgyi jelentését vizsgálja.