A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kunt Ernő: A „bakiszeker" Pányokon

2. kép. A bakiszeker modellje Pányokról kínált nyersanyagok hasznosítási módjának felismerését fejlesztette a készítés. Játékszerként pedig úgy használták, hogy egy gyermek reáült, ez volt a gazda, a rúd mellé pedig játszótársa állott, a ló, akinek nyakába folyókából font gyeplőt vetett a gazda. Különösen sáros időben volt kedvelt játék a kocsigazdás, amikor az ágak jobban csúsztak. Gyakran készítettek puszta időtöltésül, kedvtelésből is bakiszekeret a gyermekek, általában a fiúk. Ilyenkor egészen kicsiket is csináltak. Ezekben a modellekben az összeállítandó szerkezet szellemessége volt a vonzó, s az, hogy csak egyetlen módon, az alkatrészek meghatározott egymáshoz illesztési sorrendjének betartásával sikerült az összeállítás. Hol a helye a bakiszekernek a magyar nép teherszállító alkalmatosságai között? A kocsi előtti idők tárgyi emléke, vagy másodlagos primitivizáció eredménye? Ezen és egyéb történeti- és összehasonlító-néprajzi kérdések megválaszolása várat magára. Egyelőre csak azt állapíthatjuk meg, hogy a bakiszeker — neve utótagjának jelentése ellenére — a szánfélék közé tartozik, azok között is az alkalmi, s nem az állandó használatúak közé. KUNT ERNŐ JEGYZETEK 1 A Magyar Nyelv Értelmező Szótára. I. Bp., 1966. 394. 2 Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból, In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968. Debrecen, 1970. 221. 3 Gunda i. m. 221. 4 A^Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára I. Bp., 1967. 221. 5 Némethy Endre: A kender termesztése és feldolgozása Kemenesalján. NÉ. XXX. 1938. 207.