A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szalay Emőke: Mezőcsáti kerámiák a Déri Múzeumban

7 Marjalaki Kiss L, i. m. 111.; Kempelen B.: Magyar nemes családok. I. Bp., 1911. 75. 8 Borovszky S. (szerk.}: Heves vármegye. Bp., é. n. 61, 79, 87. ü A Miskoltzi B. Ns. Bodnár czéhnek részére néző Bé vétele könyve. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye (továbbiakban HOMHGy.) Ltsz.: 53. 4592. 1. 10 A céhnél létező az iparkamarai költséget nem fizetők névsora (1856). HOMHGy. Ltsz.: 53. 4591. 1. " HOMHGy. Ltsz.: 53. 4614. 1. 12 Jegyzőkönyv a kováts czéh közönségéé. HOMHGy. Ltsz.: 53. 4591. 1. 13 HOMHGy. Ltsz.: 74. 389. 1. 24. 14 HOMHGy. Ltsz.: 74. 389. 1. 20. 15 Privilégiait Miskoltz várossba Fel állitott egyesült Nemes Lakatos, Örás, AtzélMüves, ötvös és Puskás ezé Jedző könyve. HOMHGy. Ltsz.: 53. 4618. 1. 10 HOMHGy. Ltsz.: 74. 389. 1. 25.: A német nyelvű számlák fordításáért ezúton mondok köszönetet Bod Andornak és Kordos Lászlónak. 17 Klir Vencelről lásd: Marjalaki Kiss L.: Ujabb adatok Miskolc 18. századi építkezéseihez. HOMKözl. 4. Miskolc, 1955. 34. 18 Komáromy J.: Adatok Miskolc 17—18. századi kereskedelmi viszonyaihoz. HOM Évk. VII. Miskolc, 1968. 363—390. 19 Veres L.: Adatok Miskolc 19. századi malomiparához. Kézirat. HOMHGy. Ltsz,: 74. 390. 1. A debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye tizenkét mezőcsáti kerámiát őriz. Többségük írókával és karcolással díszített, felirattal ellátott, ún. díszedény. Feliratuk a készítés helyét és idejét tartalmazza, több esetben a készíttető nevét is, míg a mester neve csak egy esetben szerepel. A használati edények közül egy tál és egy komacsésze található, ezek csak írókával díszítettek. A mezőcsáti kerámiáról két alapvető tanulmány készült Domanovszky György

1 és Kresz Mária

2 tollából. Munkájuk alapján lehetőség nyílik arra, hogy a Déri Múzeum tulajdonában levő mezőcsáti kerámiákat a készítő mesterek megállapításával mutathassuk be. 1. Gyűjteményünk egyik legszebb darabja egy bütykös? Alapszíne sárga. Egyik oldalán barna vonalakkal határolt térben barna faágon karcsú madár áll. Szárnya vörös, farka két ívben végződik, fejét bekarcolt vonal és pontsor választja el a testétől. Csőrében vörös és zöld karélyos levelű, barna virágos ágakat tart. A két ág között fenyőágacska, a madár begye alatt barna rozetta. A másik oldalán körben vonalkázott térben felirat: „anno 1865dik Esztendőben készüt mező Csáth várossában, aki iszik belőle váj jon egéségére vivát." A bütykös két keskeny oldalát hullámvonalak között csigavonalak díszítik (1—2. kép). A butykost a legkiemelkedőbb mezőcsáti fazekas, Rajczy Mihály készítette. A butykosra rajzolt madár formája Rajczy jellegzetes stílusát mutatja.

4 Az írás, különösen azonban a számok formája úgyszintén készítője munkáira jellemző.

5 2. A következő kiemelkedő darab egy miska.

6 Alapszíne sárgásfehér, színezésében a vörös és a zöld dominál. A plasztikusan kidolgozott fejen barna csákó. A mentén barna zsinórozás és nagy sárga, erősen domborodó gombok díszlenek. A nyitott menteszárnyak között vörös mellény látszik, Mezőcsáti kerámiák a Déri Múzeumban