A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balassa Iván: Szárazmalmok a Hegyalján a 18—19. században
2. kép. A cigándi szárazmalom a 19. század végén. Meg is csinálta ezt a molnár annak rendje-módja szerint. Másnap mentek oda őrni, felöntöttek a garatra, de a malom nem indult. Fogtak bele először két lovat, majd négyet, végül már nyolc ló is volt előtte. 1 "' Ha összetörték volna, akkor sem indult meg a malom. így aztán a gabonát ki kellett szedni a garatból. Ekkor az árendás megszólította a molnárt, hogy jöjjön vissza: — Jöjjön már, csináljon vele valamit, megadom, amit kért! Visszament a molnár, mikor hozzányúlt, mindjárt megindult a malom, megkapta a béremelést is, pedig hát a tudomány azé volt, aki segített neki. Fentebb már láttuk, hogy a szárazmalmok teljesítőképessége milyen alacsony volt. Éppen ezért már jó előre odamentek a gabonával és helyet fogtak. Míg aztán a sor rájuk került, bőven akadt idő a hírek, történetek, nem egyszer a mesék meghallgatására, hiszen gyakran ott is éjszakáztak. Ilyenkor politikai megbeszélésekre is sor került. így Cigándon az 1898. évi földosztó mozgalom 10 kiindulásának egyik központja éppen a szárazmalom volt. 1 ' BALASSA IVÁN JEGYZETEK 1 Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltár (a továbbiakban: SKÁL) Vegyes közgyűlési iratok, szolgabírói jelentések 1809. 2 SKÁL. Uo. 3 Vö. Nagy Gyula: Az utolsó működő szárazmalom. NÉ 38. 1956. 114 kk; Nagy Gyula: A vámosoroszi szárazmalom. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 2. 1959. 142. Igaz, itt az adatok kására, illetve kukoricára vonatkoznak. 4 SKÁL. Uo. 5 Érdemes megjegyezni, hogy 1873-ban egész Zemplén megyében, melyből a fenti összeírás csak a két járásra terjedt ki, az alábbi malmokat írták össze; vízimalom:
