A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Hellebrandt Magdolna: Az ózdi régészeti gyűjtemény

tálya csoportvezetőjéhez 1956. január 5-én írt levelében kifejtette, hogy Ózd, mint fejlődő ipari gócpont, igényli a múzeumot. A Múzeumi Főosztály 1953-tól, megalakulásától próbálkozott azzal, hogy a múzeum gyűjtőtevékenységét az ózdi iparvidék jellegének megfelelően szabja meg, tehát a város legújabbkori történetével, a vasgyárral és az ózdi szénmedencével kapcsolatos gyűjteményt, •múzeumot kívánt működtetni. Szakképzett néprajzos muzeológust is kineveztek Bcdgál Ferenc személyében 1956 júniusától. A régi kiállítást lebontották, a helyiséget tatarozták, és 1956. január 20-i megnyitóval tervezték a Fajok eredete és az ember származása című, a Természettudományi Múzeum által készített vándorkiállítás felállítását. A kiállítást Lajos Árpád és Bodgál Ferenc rendezte. Megnyitásának időpontja technikai és anyagi okok miatt tolódott.

14 Teremőrt például csak március 1-ével tudtak felvenni. Tervezték április 4-i megnyitóval az Ózd története című kiállítást. Középkori történeti és legújabbkori anyagot mutatott volna be, súlypontozva az ózdi gyár történetét. A forgatókönyv-tervezet írója Pollák Dénes, bár nem volt múzeumi szakember, elméletileg jól összefoglalta az anyagot, s elképzelése csupán tárgyi szemléltetésben kívánt bővítést.

15 A múzeum helyproblémája ezzel nem oldódott meg. A városi tanács vb-ülésén, 1956. február 20-án kiélezetten vetődött fel, hogy a dolgozók részére korszerű üzlethelyiségek beállítása érdekében a Gábor Áron Múzeum kiállítási helyisége a kevésbé korszerű üzlethelyiség közé tartozik és így azt korszerű üzlethelyiséggé kell átalakítani. Egyébként is ideiglenes jelleggel adták kiállítási célra, három éve. Időszakos kiállítóhelyként felajánlották az MSZT kultúrotthonának egyik helyiségét. Komáromy József az Ózd városi Tanács V. B. III. igazg. osztálya március 1-i tárgyalásán hangsúlyozta, hogy ez a megoldás a Gábor Áron Múzeum tényleges megszűnését jelenti. Valóban így történt. Március 21-én újabb értekezlet volt."' A határozat szerint átmenetileg az ózdi Gábor Áron Múzeumot szüneteltetik, mindaddig míg a feltételek megfelelőek nem lesznek. A raktáranyagot Miskolcra szállítják. A raktárhelyiséget (I. ker., József Attila u. 33.) április 5-ig. a kiállítási helyiséget (I. ker., 48-as út 31.) április 10-ig kiürítik. A raktárhelyiséget az OTPnek, a kiállítási helyiséget az Ózdi Kisker. Vállalatnak utalta ki a tanács, itt vasboltot nyitottak, mely ma is ezen a helyen működik. Bcdgál Ferenc Ózdra szóló kinevezését hatálytalanította a minisztérium, Miskolcra osztották be azzal, hogy az ózdi múzeum újbóli megszervezése után átveszi az ózdi múzeum vezetését. Rozsnyói Mártont július 1-ével felmentették múzeumvezetői megbízatása alól és a miskolci Herman Ottó Múzeumhoz osztották be további szolgálattételre. Erre azonban nem került sor.

17 Rozsnyói Márton Egerben helyezkedett el, s az anyag zömét Miskolcról magával vitte, Ózdon semmilyen anyag nem maradt.

18 Amikor a múzeum léte bizonytalanná vált. a különböző intézmények érdekődtek az anyag iránt. Az Országos Történeti Múzeum kérte a kiállítás lebontott anyagából: 3 db borsodi edényt a bükki kultúrából, a kelta szekrény anyagát és a vaskori szekrény számozott darabjait.

111 1956. július 4-én Budapestre küldtek kilenc darab vandál tárgyat (Mozg. Napló 123). 1956. augusztus 2-án az ózdi múzeum ősnövény anyagából a Herman Ottó Múzeumtól további tanulmányozásra a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárába szállítottak 19 db tár-