A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balassa Iván: Szárazmalmok a Hegyalján a 18—19. században

adták vagy fizetett molnárt tartottak. Sok esetben, mint pl. Tárkányban 1714ben a kastély közelében találjuk: ,, ... az egész bornyas kertel együtt a' külső Udvaron lévő száraz malmot".

7 A malmokért és a jó fekvésű malomhelyekért még a rokon földesurak is vetélkedtek egymással, mint a Sennyeiek tették 1751-ben: „ ... az Páczinyi faluban lévő száraz malom helyet Méltóságos Senynyei László Uram eő Nagysága édes Atya birta s mig a malom meg volt vámot is szedetett belőlle eő nagysága ... az meg nevezet Malom helyet hatalmasul » el foglalták és maga telkéhez Senyéi Imre eő Nagysága részire be rekesztették." Arra is emlékeznek a kihallgatott tanúk, hogy a szárazmalom megmaradt bálványát a lebontás után a földesúr telkére vontatták be.

s Ritkábban az is előfordult, hogy egy-egy jómódú jobbágy a maga telkére szárazmalmot épített, mint ahogy erről 1770-ben Nagyrozvágyról írnak. ..Szakács György olyan tehetős gazda ember volt, kinek malma volt melynek Ágasai a tanú emlékezetne még kint állottak, eleget jádzot a' Tanú kerülettek, a' Malomnak a' Kövét pedig ugyan a' Tanú tette egy verem Szájára, a' mely osztán be is sillett a Verembe." u Ezenkívül városi, ritkábban falusi közösségek is rendelkeztek szárazmalommal, mint ahogy többször is emlegetik „az újhelyi város malmát".'

0 1772-ben a Mária Terézia-féle összeírások is gyakran emlegetik a szárazmalmokat, így Dámóccal kapcsolatban olvashatjuk az alábbi feljegyzést: „Száraz Malom Láczán, Bélybe, Agárdon, alig egy Órányira."" A bolyiaknak sincsen helyben őrlési lehetőségük: „Malmok, ahol ilettyeket őrni szokták, Zétthényi határban egy órányira vagyon."

1- A cigándiakról az alábbiakat jegyzik meg: „Száraz malmok Helységben magoké egy szomszéd Helységben is vagyon száraz malom, ahol Élettyeket őrhetnek."

1;í A malom és a molnárok sokszor szerepelnek a bodrogközi mondákban, különösen a vízimolnárokról tudnak még manapság is számos történetet. Ezek leginkább a patkányküldésben jeleskedtek, márcsak azért is, mert e kártékony állatok szívesen tanyáztak a vízimalmokban.''' Ez a típusú monda a szárazmalmok molnáraival kapcsolatban, legalább is ezen a vidéken, nem fordul elő. A cigándi szárazmalmok különösen nevezetesek voltak az egész Bodrogközben, talán azért is, mert egy szép példánya sokáig megmaradt. Ebben egy híres molnár dolgozott, aki valahonnan Ungvár környékéről került a faluba. Először Dombrádon, a Tisza másik oldalán lakott, majd átköltözött Cigándra. Minden kerékgyártó munkát megcsinált, de még a hordó is kikerült a keze alól. Mivel igen értett a malomhoz, elállt molnárnak, mégpedig abba a malomba, ahol két házzal jártak, vagyis az egyikben őröltek, a másikban olajat ütöttek. Ment is jól a munka egy darabig, de nőtt a molnár családja, az árendás meg azt kívánta, hogy a nagyobb javításokat is maga végezze el, mégpedig külön fizetség nélkül. Mikor ezt megtagadta, a tulajdonos elengedte. Ekkor a molnár elment egy idősebb emberhez, akiről tudták a faluban, hogy mindenféle tudományos dolgok értője. Megkérdezte, hogy most már mit csináljon. De az biztatta: — Ne félj semmit, nem fog senki őrni a malomban. Ha a malomba akármennyi molnárt hoznak, akkor sem őr. Ide hallgass fiam! Mikor temetnek valakit, menj ki a temetőre és egy régi koporsóból vegyél ki kilenc koporsószeget és hozd el, de úgy, hogy azt senki meg ne lássa. Éjfélkor menj el a malomba, üsd bele a szegeket és fordíts rajta kilenc fogat. 1)0