A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Hellebrandt Magdolna: Az ózdi régészeti gyűjtemény

Az ózdi régészeti gyűjtemény 1972-ben közel két és fél ezer őskori tárggyal gyarapodott a miskolci Herman Ottó Múzeum régészeti gyűjteménye. Rozsnyói Márton, az egri Dobó István Vármúzeum dolgozója nyugdíjba vonulása előtt az általa gyűjtött, volt ózdi Gábor Áron Múzeum anyagának megmaradt részét átadta a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeumnak. Az ózdi múzeum a felszabadulás után létrejött közgyűjtemények egyike.

1 Ekkor főleg az ipari központokban jöttek létre múzeumok. így alakult például a dunaújvárosi, a túrkevei és a tótkomlósi

2 is 1951-ben. Általában egy-egy lelkes ember tudományszeretete hozta létre ezeket a gyűjteményeket, melyeket önzetlenül a közművelődés szolgálatára engedtek át. Perspektívájuk — mint Szilágyi Miklós cikkében áttekinti — teljesen bizonytalan volt. A tótkomlósi múzeum anyaga alapítójával együtt a békéscsabai múzeumba került.

3 Ugyancsak múzeumba került a bólyi szakkör anyaga (Pécsre), a mezőtúri anyag több kisebb gyűjteménnyel együtt a szolnoki múzeumba. A monori gyűjtemény elkallódott.'' A gyömrői Rákóczi Ferenc Falumúzeum szétszóródott, csak kis része került múzeumba.

5 Az ózdi múzeum története A múzeum első említését az Idegenforgalmi Tájékoztató Iroda kiadásában megjelent IBUSZ Idegenvezetői szaktanfolyam című kiadványában találjuk.

0 Meghatározták az új múzeum gyűjtési körét. Profilját a magyar nehézipar fejlődésének és perspektívájának bemutatásában jelölték meg. Itt nyertek elhelyezést az Ózdról és környékéről származó régészeti és néprajzi tárgyak is. A múzeum történetét az alapító, Rozsnyói Márton összefoglalta 1955-ben.

7 A gyűjtemény anyaga főleg ősrégészeti. 1945-ben még magánkézben volt. 1946-ban helyet kapott az Ifjúsági Otthon könyvtárhelyiségében, ahonnan egy év múlva az ózdi vasgyár kohászati üzeme új laboratóriumának padlására került. Ujabb év elteltével, 1948-ban a Munkásotthon kerthelyiségének egyik pavilonjába vitték. Ekkor a vasgyár szociális osztálya vette pártfogásába a sokat hányódott anyagot. A gyár kulturális osztályán régészeti szakosztály alakult, erkölcsi és anyagi támogatást biztosítva a gyűjteménynek. 1950-ben alakult múzeummá, amikor a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja tulajdonába került. Megoldatlan volt az elhelyezés és a vezetés. Időközben az anyag a városháza pincéjébe került, majd a város egyik épületébe. A múzeum jelentős ásatások anyagával gyarapodott. 1950-ben Ózd-Kőaljatetőn, 1951-ben a stadion építésekor végzett leletmentés után már kiállítás rendezése is időszerű lett. 1951. december 31-én

8 nyílt meg Ózd őstörténete címmel, Korek József rendezésében.

9 Egy átalakított üzlethelyiséget jelöltek ki erre a célra. Főleg helyi anyagra támaszkodva mutatta be a terület jellegzetes tárgyait a kő-, réz- és vaskorból, s végül a stadion területéről származó császárkori (vandál) telepanyagot. 1952-ben nevezték ki Rozsnyói Mártont a múzeum vezetőjévé. A belső munkák mellett megindult a gyűjtőterület bejárása, mely sok fáradságot és