A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Gádor Judit: Középkori templom és temető az edelényi Csebidűlőben

9. kép. XIV. századi cserépbögre 10. kép. XV. századi cserépkancsó Előkerült a temetőben a középkorban ismét divatossá váló szíjvégek néhány típusa is. A 63. sír sárgarézöntvényből készített szíjváge két aklaszeggel és hátsó oldalán borító lemezdarabbal kapcsolódott a szíjhoz. A felerősítésre szolgáló tagot három borda választja el a díszített, stilizált levélformát utánzó végétől (6. kép). Ugyanilyen tárgy került elő pl. a mohácsi temetőből is.

21 Találtunk préselt, áttört, téglalap alakú, indadíszes szíjvéget is, melynek kapcsolódó, szöglyukakkal ellátott végét három borda választja el a díszítőmotívumtól (7. kép). Töredékes formában került elő az ugyancsak préseléssel készült, félköríves záródású, menyétre emlékeztető állatot ábrázoló, szép kidolgozású szíjvég (8. kép). Hasonló technikával készült, különböző motívumkincsű szíjvégeket több temetőből ismerünk. A szíjvégek e típusai a XIV—XVI. században voltak használatosak. Kisebb ruhadíszek néhány típusa, virág alakú rozetták és gombok is előfordultak a sírokban. A gomboknak három típusát figyelhettük meg: 1. kétféle méretben készült, két félgömbből alkotott, kis füllel ellátott gombok. 2. átlyukasztott félgömb aljára fonallal felfűzött kör alakú lapocska, 3. füles gömb, alján fürtszerűen forrasztott négy gömböcskével. A temető területén öt darab pénz került elő. Legkorábbi a 64. sír lábánál fekvő Nagy Lajos korabeli dénár.

22 Időrendben ezt követi az 53. sír bal medenceszárnyán talált, I. Ulászló kori dénár.

2:î a 63. sírból származó obulus,

24 a szórványként előforduló, I. Mátyás kori dénár,

2

"' majd a 44. sírból a halott szájába helyezett, I. Ferdinánd 1536-ban kibocsátott dénárja.

2,! Tehát a temető használatát jelző utolsó időpontot bizonyító lelet 1536-ból származik.