A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Gádor Judit: Középkori templom és temető az edelényi Csebidűlőben

Középkori templom és temető az edelényi Csebi-dűlőben 1972. április 5-én az edelényi Alkotmány Mg. Tsz kavicsbányájának bővítéséhez dózeroltak a Csebi-dűlőben. A földmunka során nagy mennyiségű emberi csont került felszínre, egy területen pedig megmunkált mészkő, tégla, habarcs mutatkozott. Alaposabb megfigyelések után rájöttek, hogy temetőre bukkantak, sőt egyes koponyákon sodrott fémszálas fej díszmaradványok is láthatók voltak. Ekkor értesítették a Herman Ottó Múzeumot, hogy tekintsék meg a lelőhelyet. A Csebi-dűlő a Bódva patak közelében, pontosan Edelény és Dusnok határán fekszik, az ártér fölé magasodó dombot alkot. A dombhát Bódva felőli végén kerültek elő a leletek. Györffy György „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza"

1 című munkájában említi, hogy Edelény és Dusnok határában egy Cseb nevű település létezett. Leírás vagy pontosabb adatok nincsenek a faluról, pusztán birtokosok vitájában emiitik nevét. 1221-ben Shyb. 1291. 1300. 1307—8. években Cheb, 1294, 1297, 1298. 1307. években Chyb, 1300-ban Cheeb, 1300 előtt Ceeb, 1307-ben Chub, 1308, 1312-ben Ceb, 1323-ban Cheeb, 1329-ben Cheby, 1332-ben Chybi alakokban jelenik meg a neve.- Az 1455., 1459.. 1461. évi oklevelekben ugyancsak szerepel."' A temető, az épületmaradványok és az okleveles adatok ismeretében eleve feltételezhető volt, hegy a Csebi-dűlőben a középkori település templomát, a a hozzá tartozó temetőt és a település egy részét is feltárhatjuk. A feltárás leletmentés megkövetelte gyorsasággal folyt, mivel a földmunkát csak meghatározott időre állították le. így fő célunk a templom alaprajzának, építési idejének meghatározása, és a már dózerolt felszínen mutatkozó vagy a templom belsejében levő sírok feltárása volt. Másik fontos feladatunk a középkori település kutatása lett volna, a házak nyomait azonban nem találtuk meg. A templom alapfalait a földmunka során szinte teljesen legyalulták, csak az eltolt földben lehetett találni nagyobb, megmunkált, vésőnyomos kváderköveket, illetve termésköveket. A íalak helyzetét, vonalát csak az alapozásból megmaradt habarcsréteg alapján lehetett nyomon követni. Az északi oldalon, illetve nyugat felé kb. 50—60 cm vastagságban figyelhettük meg a falvonalat, míg keleten és délen a dózerolás irányában, alig maradtak nyomok. A délkeleti sarkon kb. 10 cm. a déli oldalon 25 cm vastag habarcsréteg volt. Az így kibontott falnyomok egy egyenes szentélyzáródású román kori templom formáját mutatták (1. kép) : Kikövetkeztethető falvastagság kb. 1 m Teljes hosszának belmérete 10.20 m Hajó hossza a diadalívig 6,50 m Hajó szélessége 5,50 m Szentély szélessége 3.50 m Tájolása: ÉK—DNY, északtól 76

ü kelet felé. A feltárt 87 sír többsége a templom belsejében feküdt, több rétegben egymás fölött, egymást átvágva. A templomon kívül csak a a templomtól nyu• <î