A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zamagurie (Neufeld Ludvik)

lönböző ekék és földművelési szerszámok használata, továbbá az állattartással összefüggő szerszámok és termékek feldolgozásához szükséges tárgyak használatáról). Kellő figyelmet szentel a szénagazdálkodásnak is. A létfenntartás alapvető tényezőit azonban nemcsak a munka és annak különböző formái képezik, hanem ettől elválaszthatatlan az élelmezés, vagyis az élelem összetétele, elkészítésének és élvezésének módja. Itt merül fel egy bizonyos diszproporcionalitás. E problémával nagyon mostohán bántak, szűkmarkúan, nem egészen négy oldalon intézték el. A fejezet második részében Ján Koma a háziiparral és a használati tárgyak házi készítésével ismertet meg bennünket, a fa kisipari és házi feldolgozásának keretében. Az itt élő lakosság az erdőségekben gazdag vidéken az evőkanáltól a bútorig, az egyszerű törőtől a szekérig mindent fából gyártott. Minden eszköz és szerszám fából volt. A fafeldolgozó mesterségeket a zsindelykészítők, kosárfonók és kerékgyártók képviselték. A népi textíliák alapanyagául a len és a gyapjú szolgált. Függetlenül az előbbiektől fejlődött itt ki a drótos mesterség. A harmadik fejezet a fából való építkezéssel, a belső berendezés egyes tárgyaival és ezeknek díszítő elemeivel foglalkozik. Figyelmet szentel az újabb idők folyamán létrejött tégla- vagy kőházaknak is. Az olvasó megismerkedik a települési formákkal, az alaprajz diszpozíciójával; az építési technika keretében a munkaeszközök és szerszámok használatával, a ház konstrukciójával, a tűzhely, kemence építésének folyamatával, továbbá a helyiségek elosztásával, funkciójával és ezzel kapcsolatban a ház összes tartozékaival, környezetével és udvarával. Külön, csak érintőlegesen, tárgyalja a gazdasági és szakrális épületeket, nem értekezik róluk behatóbban. Végül szó esik a népi építészetben és lakberendezésben a jelen időben létrejött változásokról. A fejezet második része a hagyományos viselettel foglalkozik. Röviden tárgyalja a női, férfi- és gyermekviseletet, továbbá a népviselet jelenkori fejlődését. A társadalmi és családi élettel foglalkozik a negyedik fejezet. Ennek második részében, a családi élet keretében, figyelemreméltóan mutatja be a rokoni kapcsolatban használt terminológiákat. Terjedelmesebb az utolsó, ötödik fejezet, mely a szellemi kultúra keretében igyekszik áttekintést nyújtani a családi és ünnepi szokásokról, a népnek a természetről és természetfeletti lényekről alkotott elképzeléseiről és tudásáról, végül a népi orvoslásról és gyógyításról, amelyben szerep jutott a mágiának is. Magyar vonatkozásban figyelmet érdemelnek a mágikus praktikákkal kapcsolatos problémák is. A publikáció kivitelezése reprezentatív. A bibliográfia, az adatközlők névjegyzéke, a gazdagon szemléltető fényképmellékletek is jelzik a szerzők és a szerkesztő érdemes munkáját. NEUFELD LUDVIK