A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Csorba Csaba: A kárpátukránok kutatása Zemplénben a 20. század fordulóján

Az Akk. fennállásának első fél évtizedében (1896—1901) közölt elsősorban kárpátukránokkal foglalkozó tanulmányokat. Később miért nem folytatódott ez a kezdeményezés, nehéz lenne ma már megmagyarázni. Lehetséges, hogy az országos nemzetiségi politika alakulásával is összefüggött ez. A szintén jelentős részben kárpátukrán lakosságú Ung megye is helytörténeti folyóiratot indított 1910-ben „Ungmegyei Századok" címmel, s ez már szinte kizárólag a magyarság múltjára koncentrálta erőit.

ls A néhány zempléni kezdeményezés emlékének felelevenítése kissé erőltetettnek tűnhet ma, mikor sokkal fontosabb dolgokra sem jut hely, „elfelejtődnek". Igaz, hogy ma már a kárpátukránok száma Magyarország területén százalékosan talán ki sem mutatható, de ez csak az érem egyik oldala! Nem szabad elfelednünk, hogy Zemplén megye levéltára Sátoraljaújhelyen van. s ez a levéltár XVI—XX. századi anyagban az ország egyik leggazdagabb vidéki gyűjteménye. A megye múltjának kutatásához hozzátartozik a kárpátukrán vonatkozású források összegyűjtése és feldolgozása. Az anyag itt van, az írásos források feldolgozása elsősorban a mi feladatunk, sőt — kötelességünk. Ha ezt nem tesszük, van-e jogunk a szomszédos országok kutatásának szemére hányni az ottani magyar vonatkozások feldolgozatlanságát?! CSORBA CSABA JEGYZETEK 1 Bihary Emil: Népszokások... Akk., 1901. 90—91.; A kézirat nyomdába adása után jelent meg Paládi-Kovács Attila: Ukrán szórványok a 18—19. században a mai Magyarország északkeleti részén című dolgozata. In: Népi kultúra — népi társadalom. VII. Bp., 1973. 327—367. 2 Csorba Csaba: A kárpátukránok múltjára vonatkozó magyar kutatások 1945 előtt. (Vázlatos áttekintés.) Szabolcs-Szatmári Szemle. 1972. 1. sz. 101—109. — főleg 14. jegyzet 107—108. Borovszky Samu (szerk.) : Zemplén vármegye. Magyarország Vármegyéi és Városai Bp. é. n. (1906) 168—171. A szöveg sokszor szó szerint Bihary Emil tanulmányai alapján íródott (Lakóház, ruházat, keresztelés, leánykérés, lakodalom, egyéb szokások, közmondások, babonák). A megye újabb monográfiája: Csikvári Antal (szerk.) : Zemplén vármegye. Vármegyei szociográfiák. Bp. 1940. Rutén része — 113. 1. — gyenge, a régebbi adatok kivonata. 4 Sztavrovszky Gyula: A krasznibrodi monostor. Akk., 1896. 26—30., 61—63., 101— 104., 141—144., 173—176., 205—208., 237—240. 5 Uo. 26. G Uo. 27—28. További bazilita monostorok az akkori Magyarországon: Munkácson Csernekhegy), Máriapócson, Miszticén, Kisterenán, Huszt-Boronyán, Bukócon és Bikszádon (uo. ih.). A kolostor történeti adatait röviden összefoglalja Zemplén vármegye MVV, 73—74. 7 Polyánszky Gyula: A görög katolikusok Zemplén-vármegyében. Akk., 1896. 326—• 329. 1897. 14—17., 56—59., 85—87., 112—114., 144—145., 180—182., 209—210., 243— 245., 278—280., 310—312. 1898. 22—24., 52—54., 84—87., 124—125. 8 Uo. 1896. 326. A kárpátukránokat a megye őslakóinak tartotta, Anonymust félremagyarázva.