A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Barna Gábor: Halottlátók Borsodban

gyon sokan elszegődtek Olaszliszkára, szőlőbeli munkára/

1 A vándormunkások mellett a másik hasonlóan erős kapcsolat a pásztorkodásnál, elsősorban a juhászoknál figyelhető meg.' Ezt erősítette a Heves megyéből, Kömlőről Tiszántúlra eljáró nyírok nagy száma is. A borsodi legelőkön s a Hortobágy környéki, elsősorban a nyugati részen fekvő falvakban a juhnyájakat kömlői asszonyok nyírták és nyírják jórészt ma is. Az említett tiszántúli területek északi orientációját elősegítette még az is, hogy a Nagykunságtól és a debreceni Hortobágytól északra fekvő területek a múltban az egri káptalan birtokát alkották. Ez a XVIII. században azzal is együtt járt, hogy a káptalan elsősorban katolikus, túlnyomórészt Felvidékről, a Mátra, Bükk vidékéről jött telepesekkel népesítette be az említett területet.

1

' A betelepülés tudata, a káptalani uradalom és bizonyos mértékig a régi közigazgatási határok is okozhatták, hogy e Tiszához közel fekvő területek, kb. a Tiszafüredtől Tiszadobig terjedő sáv a borsodi és a hevesi területek felé orientálódott, s a Hajdúsággal, a Nagykunsággal gyengébb kapcsolatokat tartott. A gazdasági természetű kapcsolatokon túl azonban léteznek olyan összekötő tényezők is, amelyek bizonyos időszakban erősítik, motiválják ezt a kapcsolatot. Közülük ehelyütt a halottlátók hiedelemkörével foglalkozom. A FelsőTiszántúlon nagyon erősen élnek még a tudósokról, a halottlátókról szóló hiedelmek. A hiedelemtörténetekben szereplő halottlátók főleg a borsodi, kisebbrészt a hevesi területen éltek és élnek. Leghíresebbek a mezőtárkányi, dormándi, novaji. miskolci és a putnoki halottlátók voltak. E tudós emberek tevékenységét nagy területen ismerik, tartják számon. A Jászságtól a Nyírségig mindenütt találkoztam olyanokkal, akik jártak náluk vagy hallottak tevékenységükről. Ismeretük határa délen. kb. a Szolnok—Debrecen vonalig lehúzódik. A Hortobágy környékén tudósasszony, jósasszony, beszégetös asszony, mondóasszony és a halottlátó névvel illetik őket. De gyakran találkozunk a tarkányi asszony, a dormándi asszony és a putnoki asszony konkrét megnevezéssel is. A múlt században leghíresebb a mezőtárkányi jósasszony volt. Halála után működött a dormándi asszony.

7 E században élt a novaji tudósasszony? A putnoki halottlátó pedig ma is él.

9 A halottlátókról szóló hiedelmek napjainkban különösen a nők között élnek erősen. Erős hatásukhoz valószínűleg hozzájárult a XX. század két világháborúja is, amelyek közvetve megerősítették, tovább éltették a halottlátók hiedelemkörét.

10 A bennük való hit olyan erős, hogy néha egészen fiatalok is felkeresik pl. a putnoki asszonyt, hogy érdeklődjenek elhunyt hozzátartozóik iránt. Férfiak viszonylag ritkán fordultak a halottlátó asszonyokhoz. A halottlátók tudományszerzéséről általánosan elterjedt hiedelem, hogy képességüket több napos vagy hetes alvás alatt nyerik. Karcagon azt mondják, hogy könyvből tanulták. Ugyanezt vélik egyes tiszaörvényi és tiszafüredi adatközlőim is. A tiszaörsick szerint ez a tudomány „apáról fiúra marad". A tiszaörvényiek úgy tudják, hogy a mezőtárkányi tudósasszonynak még a császártól, Ferenc Józseftől is volt „engedélye". „Egyszer megmondta, hogy hol van a királyné szobájának a kulcsa. Ferenc József azt mondta, hogy a fejével játszik, de oszt amikor meglett, megkapta az engedélyt." Azt tartja a néphit, hogy a halottlátók Mindenszentek előtt és után is alszanak. Ilyenkor nem is „beszélnek", mert a hiedelem szerint ekkor búcsút járnak a halottak. De húsvét előtt, a nagyhéten sem beszélnek, mert akkor van