A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Barna Gábor: Halottlátók Borsodban

JEGYZETEK I Ismereteim szerint jelentősebb vászonkereskedelemre, ti. felvásárlásra és értékesítésre a Borsod megyei múcsonyiak vállalkoztak. A vászonkereskedelemmel kapcsolatban ld. részletesen Dobrossy István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod, Abaúj és Zemplén megyében. HOM Êvk. XII. Miskolc, 1973. - Herkely Károly: A mezőkövesdi matyó nép élete. Bp. 1939. 6—11. 3 Györffy István: A matyók mezőgazdasága. Népünk és Nyelvünk, VI. 1934. 1—8. 4 Saád Andor: Mezőkövesd problémái egészségügyi szempontból. 1941. 297. (Matyóföld. Szerk. : Dala József és Erdélyi Tibor.) 5 Saád Andor: Adatok Mezőkövesd népélelmezéséhez és agrárviszonyaihoz. Népegészségügy, 1938. 21. szám. ,; Erdélyi Tibor: Mezőkövesd mezőgazdasága. Bp. 1941. 181. (Matyóföld. Szerk.: Dala József és Erdélyi Tibor.) 7 Saád i. m. (1938) 301. 8 Herkely i. m. 43. !l Dala József: A híres Mezőkövesd. 1941. 83—85. (Matyóföld. Szerk.: Dala József és Erdélyi Tibor.) 111 Herkely i. m. 84. II Györffy István: Házasság és lakodalom a matyóknál. Népünk és Nyelvünk, II., 1930. 235. 12 Simon Istvánné Gari Takács Margit volt summás hozománya, aki 1928-ban ment férjhez. 11 Erdélyi i. m. 151—152. Halottlátók Borsodban Az Alföldet, főképpen a Hajdúságot, a Nagykunságot és a Hortobágy környéki településeket a XX. század elején két irányból érte jelentős hatás. Az egyik északról, a Felvidék felől jött, Heves és Borsod területén keresztül érvényesült vagy pedig kifejezetten borsodi, hevesi hatást jelentett. A másik kelet felől érkezett, ez elsősorban erdélyi, bihari, szatmári és nyírségi hatást jelent.

1 A kettő közül az erősebb. jelentősebb és meghatározóbb az északi, elsősorban borsodi hatás volt. A nagykunsági, Hortobágy környéki és hajdúsági települések

2 századunk első évtizedeiig számtalan árucikket szereztek be a tőlük északra fekvő területekről.

:! A vásárok is hozzájárultak az említett tiszántúli területek északi: borsodi, hevesi kapcsolatainak erősítéséhez. A Tisza menti falvak, az északi nagykun és hajdú városok gazdái gyakran felkeresték a legnagyobb dél-borsodi vásárokat. A két terület között az egyik legerősebb összekötő kapcsot a vándormunkások jelentették. Mezőkövesd vidékéről nagyon sok summás dolgozott a tiszántúli uradalmakban még a két világháború között is. A Hajdúság északi részéből pedig a Hegyaljára jártak el. A hajdúdorogi szegények közül pl. na-