A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabadfalvi József: Pásztormigráció Felső-Tiszántúl és az Északi-Középhegység között

tettek. Ezt követően ritkán a bérelt területük szomszédságában, rendszerint falujuk határában a tollon, majd ősszel a felszabaduló határban legeltettek. A vándorló juhpásztorkodás klasszikus területe szinte még napjainkban is a Nyírség és a Rétköz. Itt már a 16. században is jelentős juhtenyésztés folyt. Az 1796. évi összeírás szerint 53 községben összesen 202 magánjuhnyájat írtak össze a 81 községi juhnyáj mellett. Nyíregyházáról pl. már a 18. sz. végén is eljártak juhnyájaikkal nyári legelőre [3]. Az 1950-es években Szabolcs megyében még kb. 60 községben éltek még olyan juhosgazdák, akik nyájaikkal 50—150 kilométerre rendszeresen eljártak nyári legelőre. A nyírségi paraszt juhászok lakóhelyükről a szélrózsa minden irányába eljártak; legfontosabb nyaraltatóhelyeik a következők voltak: Hortobágy (leginkább annak északi és nyugati fele), Sáros, Ung, Bereg, Szatmár és Bihar megye, valamint az Északi-Középhegységnek a területe a Bükk hegység nyugati határaitól egészen a zempléni Hegyközig [4]. Vegyük sorra azokat a Szabolcs megyei községeket, ahonnan az ÉszakiKözéphegység vidékére, illetőleg a Bodrogközbe rendszeresen eljártak bérelt nyári legelőre: Nagykálióból az 1950-es évek végéig a bodrogközi Vissre és Zalkodra. jutottak el nyári legelőre. Nyírlugosról 1958—1959-ben Kesznyétenen át a Bükk hegység felé hajtottak nyájakat. Nyírgelséröl egy juhász 1960 táján Ózd határában bérelt legelőt a bányaigazgatóságtól. Nagyhalászról Buhalla István és Németh András juhászok a Hegyaljára jártak bérelt legelőre. Buhalla 1941 és 1944 között az ibrányi Nagy Imrével Szögüong határában nyaraltatott. Tiszarádról Szűcs Ferenc 1960-ban Mályi határában bérelt legelőt. A korábbi és a későbbi években a Hortobágy nyugati részén, Üjszentmargitán és Folyáson nyaraltatott. Tiszarádról mások az 1940-es években a bodrogközi Pácmban béreltek tavaszi és nyári legelőt. Ibrányból Nagy Imre 1939-ben Bodrogkeresztúron a Kincstári réten, 1940-ben Bekecs határában, 1941 és 1944 között Szögilongon a Hatalos hegyen nyaraltatott. Lisóczki János magatarti juhász az 1940-es években az Olaszliszka és Tolcsva közötti Rakottyás völgyben bérelt minden évben nyári legelőt. 1950—1955 között Olaszliszka és Szegilong között, a Meszesi majorban kapott területet. 1956-ban pedig Erdőbényén a Sajgó tetőn nyaraltatta juhait. Ugyancsak Ibrányból 1910—1913 között uradalmi növendékmarhákat is felhajtottak bérelt nyári legelőre Ung megyébe, a Latorca partjára. Ajak községből az 1940-es évek legelején Ungvár környékére jártak. Kékről az első világháború előtt, valamint az 1940-es évek legelején az ungvári repülőtéren béreltek nyári legelőt. Hornyák András az 1946— 1948 közötti években a Bodrogközben, Tiszacsermely határában a Telektanyán legeltette juhait tavasztól őszig. Deraecserből Pásztor József és Pilló János Tokajban a hegy oldalán kaptak nyári legelőt. 1958-ban és 1959-ben demecseri juhászok Sajóvelezden és Arlón nyaraltattak.