A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Történeti adalékok Jókai tardonai élményeihez

lehetett egyszerű szolga, hanem tanult ember, Fáy József név alatt eladta a Katona Lászlót illető jószágokat Bajthay Istvánnak, Pest megye vicispánjának. Bajthay István, ki előbb a Koháry-birtokok kormányzója volt. 1702-ben nyert címeres nemeslevelet [24]. 1720-ban nádori adományban nyerte a bácskai Kis-Mállas nevű pusztát, de nem sokáig élvezhette, mert 1722-ben meghalt [25]. Özvegye, Lang Erzsébet előkelő budai német család sarja volt, kinek Nagy-Endréden és Kis-Mállason anyai jussa is volt nyolcadfél házhellyel. 1759-ben Bajthay Terézia és férje, báró Sándor Mihály ezt az örökséget 12 000 rénusi forintért és 100 aranyért zálogosítják el Foglár Imrének és feleségének, Pongrácz Teréziának [26]. A Bajthay-birtokok értéke tehát igen jelentős volt. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy Bajthay özvegye rövid idő múlva férjhez ment Grassalkovich Antalhoz. Bár Lang Erzsébet 1729-ben meghalt, Grassalkovich a Bajthay-gyerekeket nagy szeretettel és gonddal nevelte [27]. 1729-ben tett hivatalos becslés szerint a Bajthay által hagyott ingatlan részjószágok értéke Áporkán, Peregen és Szentkirályon 5005 forint volt [28]. Valószínű, hogy Dab község a soroksári Duna-ág mellett, Dömsöd közelében ekkor már a gróf Ráday család keze alatt volt [29]. Grassalkovich Antal 1736-ban Bajthay Antal piaristát, Bajthay István fiát külföldi útra ajánlotta [30]. Bajthay Antal 1717-ben született Zsidón, hol apja volt a földesúr. Fiatalon szerzetes lett, 1736-ban Rómába, majd Párizsba ment. 1747-től a pesti gimnáziumban tanított, 1749-ben a bécsi Terézianum tanára lett. 1754-ben a rend tartományi főnöke, 1760-ban erdélyi püspök: Grassalkovich támogatása haláláig elkísérte [31]. (Nem úgv, mint a protestáns Katona Lászlót.) 1775-ben halt meg Szentannán, Arad közelében. Kiterjedt irodalmi munkássága volt [32]. A periratok másolataira vezetett emlékeztető megjegyzések oly részletekkel gazdagítják Katona Lászlóra vonatkozó ismereteinket, amelyeket a peres iratok tényeiből nem következtethetnénk ki sohasem. Ilyen az a mozzanat, hogy Katona László a Kandó családdal is gazdasági kapcsolatban volt. ,,A pakonyi pusztát Katona László a neoacquisticán vesztette el. Meglehet, hogy már ekkor háborodott elmével lévén, nem is compareált. Azóta itt van az Arenda levél, amit kiírtak a Kandó perekbül." [33] Ilyen irat azonban nincsen a kötetekben. Egy másik iraton olvasható a következő megjegyzés: ,,A Dóczi András testamentumában az lévén, hogy Szent György és Szent Imre (puszták) eránt folytatott pert valamilyen Ónodi Hevesben. Azt is meg kellene szerezni: ha le nem folyt Egerben, a procuratorián, — ha lefolyt, az archívumban." [34] Lukács Lajos ügyvéd szorgalmasan gyűjtögette az adalékokat, amelyek segítségével az évszázados igényeket valóra lehetne váltani, azonban sem a Kandó család, sem az Onody család peres ügye nincsen az általa megszerzett iratok közt, pedig „Dőri Kata ezeket a portiokat magának tartotta, és holta után a Szemerefiukra maradt." [35] Fáy Erzsébet és Fáy László már 1706. március 18-án mgosztoztak Dőri Kata rendeléséből Szikszón Betskeházi Zsigmond, Dőri András, Nagy Zsigmond, Fáy Ferenc és Pap István előtt Felsőméra, Korlát, Gagybátor. Tolcsva, Fülek, Fáj falvakra és az „alföldi jószágra". 1719. december 11-én .s 6