A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: Történeti adalékok Jókai tardonai élményeihez

Jókai tardonai élményei és a történeti periodizáció kérdései A történeti periodizáció megértését elősegíti az események szereplőinek és családi kapcsolatainak ismerete. Ezért elöljáróban mind a Rácz. mind a Katona, mind a Dőry család történetünket érintő genealógiai adatait is közzétesszük. Az összefüggéseket több forrás felhasználásával állítottuk össze, és a táblázatokban csak azokat a személyeket szerepeltetjük, amelyek egyrészt a nemzedékek folytonosságát és kiterjedtségét mutatják, másrészt a más családokkal való kapcsolatokat érzékeltetik. Kordos László adalékai bemutatják, hogy a Jókai és a Rácz Endre által közösen átélt tardonai valóság egyes elemei hogyan formálódtak közel egy évszázad folyamán (1849—1925) epikai motívumokká. Rácz Endre és környezete ezeken felül megismertette Jókaival a környezet szóhagyomány által megőrzött történeti valósága jellegzetes epikai elemeit is, érdekes történeteket a környéken élő érdekes emberekről. Jókai képzeletében a részben közvetlenül megismert, részben a szóhagyományok által közvetített epikai elemek megrostálódtak, újfajta kapcsolatokat létesítettek egymással, újjáalakultak művészi alkotássá, termékké, regénnyé. Regényei végeredményben azt mutatják, hogy képzelete hogyan reprodukálta ezt a sokrétű történeti valóságot. A Rácz család irományai — amelyeket Jókai nem ismert —, azt mutatják, hogy a történeti valóság nemzedékeken át megőrzött szóhagyományai nem mutathatták be a valóság teljességét, az irományok pedig olyan régi eseményekree (1680—1720) utalnak, amelyek jogi szempontból később alkalmasak voltak bizonyos anyagi igények igazolására. Ezekből az adalékokból viszont hiányoznak azok az emberi indítékok, amelyek a cselekedeteket epikai motívummá formálták. A tardonai környezet epikai hagyományait (1780—1849), és saját élményéit (1849) elevenítette meg regényeiben Jókai képzelete. Jókai Az elátkozott család (1858) és A barátfalvi lévita (1898) c. regényeinek hagyományos történeti elemeit a továbbiak folyamán részletesen ismertetésre kerülő adalékok alapján így periodizálhatjuk: 1. 1680—1720. A Fáy család örökösödési és a Dőry család házassági ellentéteiből keletkezett ténykedések: Katona Lászlónak és utódainak kisemmizése a Fáy-vagyonból. 2. 1780—1849. a) A Rácz és a Lukács család perei vagyoni igényeik érvényesítéséért. b) A báró Dőry család botrányainak — Dőry Kata és Butler János házassága — folytatásai. 3. 1849. Jókai tardonai tartózkodása: személyes kapcsolata Rácz Endrével és rokonaival. 4. 1849—1858. Az elátkozott család megírásáig eltelt időszak élményei, a tardonai élményekhez tapadó ismeretanyag bővítése. 5. 1858—1898. Az elátkozott család megírásától eltelt időszak újabb ismeretanyagának bővülése. 6. 1900. Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének megjelenése: Jókai tardonai élményanyagának a reformkor szóhagyományaibóli megújulása.