A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Podolák, J.: Pastierstvo v oblasti Vysokych Tatier (Dankó Imre)

útból, uccából eredt. Különben a terület fontosabb helyei: Csaca, Rakova, Turzovka, Zakopcse, Kraszno, Klubina, Olesna, Podviszoka. A terület lakossága erdőirtással, hegyi legeltetéssel (juhászattal) foglalkozott a legutóbbi időkig is. Földmüvelés hosszú időm át csak a települések közvetlen közelében, a patakok némi termőtalajt, biztosító völgyeiben folyt. Fokozatos térhódítással azonban napjainkra a földművelés is számottevővé fejlődött. A hegyoldalakon, az irtáshelyeken teraszos földművelés alakult ki. Az építőanyag elsőrendűen a fa, másodrendű a kő. A mai házak háromosztatúak, az eredeti és általános két helyiséghez toldással került a harmadik helyiség, a kamara. A házaknak újabban magas kőalapot csinálnak, amire aztán felépítik a részben borona, részben faragott, gyalult fából készített falú házat. Mindezt számtalan fekete-fehér fotó, alaprajz és ami a legértékesebb, több színes illusztráció is mutatja. A színes illusztrációk külön érdeme, hogy igyekszenek az építményeket a tájban ábrázolni, aminek a táj szépsége mellett itt más jelentősége is van. Az építmények ugyanis településileg érdekesek; szétszórtak, lazán összefüggők. Az épületegyüttesek is erősen tagolódnak a felszíni viszonyoknak és a gazdálkodás rendjének, üzemmenetének megfelelően. Bednarik a lakásberendezésről is gondosan beszámol. Külön gonddal foglalkozik a tűzhelyek fajaival, elhelyezésével. Alapos elemzését adja a lakóház, s a többi építmény egymáshoz való viszonyának, összefüggéseiknek. Munkájának különösen ez a része tanulságos. A monográfia, amely Bednarik professzor korábbi kutatásainak bizonyos értelemben véve szintézise is, nem statikusan, ábrázolja, tárgvalja a kérdést, hanem kialakulásában, történeti fejlődésében, gazdasági és társadalmi összefüggéseiben, így jut el a jelenhez is. Bednarik megemlíti, hogy napjainkban ennek a területnek is nagymértékben változik a képe. Létesült ugyan néhány kisebb üzem. de ezek kevésbé változtatják meg a tájat, a települést és az építészetet. Ellenben nagy befolyással bír erre a területre isi az, hogy a lakosság eljár dolgozni a környező és távolabbi helyek üzemeibe. A lakosság fogy, a helyben maradó pedig új életformájának megfelelően alakítja át a meglevő épületeket, illetve épít újakat. A házépítésben új formák terjednek el, általában sematikusak, s a bennük lakók életmódjáról alig elárulva valamit. A rendkívül részletes monográfiát nagyszerűen egészíti ki Sztrecsnó várbirtok 1662. évi urbáriuma, amely nagy részletességgel mutatja be a tárgyalt vidék betelepülés utáni viszonyait. Összehasonlításul közli azután az 1712. évi urbáriumot is, ami már a megállapodott település körűiményeit ismerteti. DANKÓ IMRE Ján Podolák: Pastierstvo v oblasti Vysokych Tatier (Pásztorkodás a Magas-Tátra területén.) Vydavatel'stvo Slovenskej Akademie vied. Bratislava, 1967. 211. p. Podolák professzor könyve egyike azon szlovák néprajzi monográfiáknak, amelyek megindították és egyben jelezték is a szlovák néprajzit