A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Vlastivedny zborník Trencianskeho múzea v Trencíne — 1971 (Domin K.)

Vlastivedny zborník Trencianskeho múzea v Trencíne Trencín. 1971. VydavateTstvo Slavín Bratislava, 1971. 206 p. Havran, Jan: Hlavni zupani Trencianskej zupy (Trencsén vármegye főispánjai). 153—171. I. 9 kép. A szerző a történelmi Magyarország egyik legrégebbi, határmenti vármegyéjének történetét vázolja a főispánok időbeli sorrendjében. Elsőnek Alaghy (Alaghi) János nevét, 1193-ban pedig Mihály nevét említi. 1241-ben Bogomér védte vitézül a várat. A Csákok főispánsága 1267-ben kezdődött Péterrel Hatalmuk tetőpontját Csák Mátéval érték el. aki 12 vármegyének és 36 várnak volt ura. A ,,Vág és a Tátra ura" 1321-ben halt meg. Tőle kapta nevét ..Mátyusföldje". 1375-ben az ónodi Czudar (Zudar) Péter neve szerepel. 1475-től 53 éven át a ZápoKák Trencsén urai. Az Illésházyak 241 évig viselték e tisztséget, mint örökös főispánok. 1813. augusztus 25—26-a éjjelén árvíz öntötte el a Vág mentét. Illésházy István II. akkori főispán maga is részt vett a mentésben. Vele szűnt meg. az Illésházyak örökös főispánsága. A további nevek között a báró Mednyánszkyak kétszer is szerepelnek. Az első szlovák ispán 1918. december 18-tól dr. Jozef Minárik volt, majd Jozef Bellai következett. A szlovák államban dr. Vojtech Kállay volt a trencséni ispán. Zrebeny, Alexander: Mimoriadne zdanenie obyvateTov Trencína v roku 1635 (Trencsén lakosságának rendkívüli megadóztatása 1635-ben). 137— 152. I. Trencsén város számadási könyveiből az utóbbi években egyre több kutató merített adatokat. Ezek, valamint az adóösszeírások, amiket a ,,perceptor"' készített, jól rávilágítanak a város gazdasági erejére és a lakosság szociális helyzetére. A város lakói Szt. György és Mihály napján fizették be az adót, a zsellérre még külön adót is Jakab napján. Zabinec jobbágyfalu lakói segítettek vásáros napokon a város kapuit őrizni, így csak Jakab napján fizettek, 25 dénárig. A többi zsellér a városi tanács becslése alapján fizetett. A 13 pontban összefoglalt adóösszeírás megemlíti az anabaptistákat -—, ők 1577 és 1750 között találhatók —, a sörfőzöket, a II. Ferdinánd 1628. évi tilalma ellenére befogadott, sőt támogatott cseh menekülteket (a 30 éves háború idején). A királyi adó együttesen 539.76 arany összeget tett ki. Hasonló jegyzékek maradtak fenn az 1647. és 1649. évekből is. Az 1635. évi vagyonösszeírás becsét növeli az, hogy sok helynevet tartalmaz a város határából. Androvic, Stefan: K niektorym otázkam stavebného rozvoja Trencína na prelome 19. a 20. storocia (Trencsén építészeti fejlődésének egyes kérdéseihez, a 19. és 20. század fordulóján). 77—84 l. Az 1880-tól 1915-ig eltelt évek Trencsén építészeti fejlődésében a jellegzetes urbanisztikai vonásokkal bíró várossá válás időszakát jelentik.