A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kiss Ákos: Az északkelet-magyarországi keménycserép-gyártásról

2. kép. Telkibányai kulacs. Broczó T. felv. nyira a sablonos festési eljárás sem. A hosszabban működött Telkibányán már a XIX. sz. második felének neoreneszánsz mintázatai is feltűnnek. Regécen Bretzenheim hg. a helyi előfordulású riolit-kaolinból kezdett porcelángyártáshoz, így tájunkon első ízben készítettek üzemszerűen porcelánt Magyarországon. A regéci gyár is Telkibánya területén működött, amattól termékei jellege és jelzése különbözteti meg. Divald Kornél kutatásai óta tudjuk csupán, hogy a reformkor hazafias törekvéseitől magyarrá vált Bretzenheim itt valóban porcelánt készített; korábban az itteni árut is keménycserépként könyvelték el. Finom festésmódja hosszan hatással volt a táj egyéb kerámiájának díszítésére. Apátfalva ma ugyan nem közigazgatási területünkön van, tájilag és üzemtörténetileg azonban az érintett manufaktúra-hálózat szerves részét jelenti. Keménycserép-gyára történetéről egyelőre nem sokat tudunk. Csá-