A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kresz Mária: A Borsod megyei fazekasság

2. kép. Nemesbikki tál. Bodó S. felv. amely igenis megegyezett a nemesbikki tálak stílusával, azonban ez készáru volt. Dél-Borsod falvai máig elsősorban Miskolccal tartanak fenn kapcsolatot; nyilvánvalónak tűnik, hogy a két nemesbikki tál csakis a legközelebbi város, Miskolc fazekasainak munkája. Nemrég Varga Gyula egy 1806-os Kismarjai hagyatéki leltárban hivatkozik két „miskolci tál"-ra; valószínű, hogy a két nemesbikki tálhoz hasonló darab érdemelte meg, hogy végrendelkezzenek sorsukról. A Herman Ottó Múzeum gyűjteményét átnézve, Bodó Sándor egy 'hasonló tálat talált, ráadásul 1692-ből. Az 1692-es tál és a két nemesbikki tál további tanulságokat és problémát jelent. Ugyanis e tálak formája (még apró részletek is, mint a tál háta, akasztófüle) feltűnő egyezést mutatnak egy jelentős XVIII. századi csoporttal, amely a kutatást régóta foglalkoztatja. A Művészi Iparban 1889-ben Sz. J. betűvel jelzett szerző (Szendrei János, Miskolc monográfiájának írója), „Felsőausztriai hagymás tálak az Iparművészeti Múzeumban'' címmel írt e tálakról; majd 1917-ben Divald Kornél libetbányainak mondta e típust. Libetbányainak tételeztük fel e típust néhány éve, amikor a Néprajzi Múzeum 1967/68-as tárgygyűjtéséről szólva hat darabot mutattunk be. Ezek között a legkorábbi évszáma 1713, mint a nemesbikki tálé, a kétfülű virágkosár rajza pedig teljesen megegyezik a Herman Ottó Múzeum 1792-es tál motí-