A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Tibor: A széphalmi Kazinczy Emlékmúzeum szerepe a Kazinczy-kultusz ápolásában

A múzeum vendégkönyve azt bizonyítja, hogy kezdetben igen kevés látogatója volt az emlékmúzeumnak, 1873-tól 1885-ig mindössze 1944 fő. Ezek főleg Kazinczy-leszármazottak, arisztokraták, magas állású emberek, színészek stb. A múzeum megnyitásakor a gondnok Kazinczy leánya, Emődi Lászlóné, aki később — nem tudni miért — családjával elköltözött Budapestre. 1885-től 1900-ig szintén alacsony a látogatók száma: 1760 fő. Ekkor azonban a rokonokon, arisztokratákon, vezető állású embereken kívül már iskolai tanulók is megjelennek. Említésre méltó, hogy ezek közt szerepelnek a pannonhalmi bencés gimnázium diákjai, akik tulajdonképpen Kazinczy ottani látogatását viszonozták. Tiszteletük nagyságára jellemző, hogy a mauzóleumban misét tartottak a református Kazinczy tiszteletére. 1900-tól 1910-ig már emelkedett a látogatók száma 5232-re, de ezek nagy része már iskolai tanuló, s alig akad Kazinczy-rokon, vagy magas állású személy. Ebben az időszakban, amikor az iskolák tanulói látogattak el Széphalomra, rendszerint nagyobb ünnepélyt is rendeztek. Sőt Üjhelyből kihozták a búcsúsokat, akik sátrak alatt cukorkát, mézeskalácsot árultak, míg a faluból a szezonnak megfelelő gyümölcsöt hoztak elárusításra. 1910—1920 között az első világháború miatt csak 2479 látogató volt. 1920-tól 1930-ig ismét emelkedik a látogatók száma: 6861 fő. Ennek túlnyomó része már iskolai tanuló, ami irodalmi oktatásunk eredményének tudható be. Az 1930—1940 közti évtizedben 8328 főre emelkedett a látogatók száma. Ezek között az iskolákon kívül már mindenféle társadalmi réteghez tartozó személy megtalálható, sőt néhány külföldi vendég is előfordul. 1931-ben megemlékeztek halálának 100. évfordulójáról, amelyen szinte a teljes Kazinczy-rokonság megjelent. 1940-től 1950-ig mindössze 1878 személy látogatott el Széphalomra, aminek oka a második világháború volt. de egyben következménye is. mert 1945—46-ban, két éven át. egyáltalán nem akadt látogató. Sőt meg kell említenünk azt is, hogy 1945-ben feltörték a múzeumot, s egy magyar százados sok tárgyat elvitt innét. Az épület nem szenvedett háborús kárt. 1 És amint más múzeumok látogató létszámának nagyarányú növekedését a népi demokrácia megteremtése hozta magával, itt is ezt a tényt tapasztaljuk, mert 1950 és 1960 között már 45 000 fölé emelkedett a látogatók száma. Ezek döntő többsége iskolai tanuló, de örvendetes, hogy az előző évekhez képest ennyire emelkedett a látogatók száma. Ez az eredmény konkrét bizonyítéka annak, hogy Kazinczy kultusza fokozódott, és a magyar ifjúság érdeklődik Kazinczy személye, munkássága iránt. A múezum 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémiától a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjához került, majd a Művelődésügyi Minisztériumhoz. 1959-ben az írószövetség emlékezett meg Kazinczy születésének 200. évfordulójáról. Ezen megjelentek: Veres Péter, Szabó Pál. TrencsényiWaldapfel, Csőri Sándor és még többen. Sátoraljaújhely városa is vállalta a házigazda szerepét.