A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A tarcali „Piéta"

A frontálisan kibontott, derékszögben hajlított vonalú kompozíció tipikusan XV. századi megoldás, viszont a korona, az erőteljesség és a kifelé fordítás a XVIII. század első felére utal, a síremlék pedig — melynek koronája a dombormű — a XIX. század első felének terméke. Megállapítható az is, hogy a Pietá — bár harmonikusan egészíti ki a síremléket és igen jó összhatással helyezkedik el azon, mint talapzaton —• különálló darab, készülhetett jóval korábban a sírkőnél, viszont a sírkőre vésett — a Boldogságos Szűz Anyához intézett — fohász az egykorúságra utal. Az alapzat magassága — a szobor alatt közvetlenül levő 15 om-es talppal együtt — 1,65 méter, tehát a teljes magasság 2,45 méter. Az alkotó személyét és az alkotás időpontját a további kutatás tisztázhatja, viszont már most meg kellene tenni az intézkedéseket ennek a művészi emléknek a védelme és legalább műemlék-jellegűvé való nyilvánítása iránt. A XV. századi eredetű, gótikus tornyú, 1776-ban átépített hajójú tarcali templom műemlék; mellékoltárainak Szent Ambrus és Szent Ágoston szobrát értékesebb, XVIII. századi faszobraink között tartják számon.

19 Kiváló rokokó főoltára, mellékoltárainak szép fafigurái, olajfestményei, kérész telőkút ja is fokozott figyelmet érdemelnek. JOÓ TIBOR JEGYZETEK 1. Athoszi művészet: ,,a görögországi Khalkidike-félszigeten levő Athosz-hegy kolostorainak művészete a X. sz. végétől kezdődőleg, a XV—XVI. sz. óta a bizánci művészet letéteményese. Freskóin, táblaképein és miniaturáin kívül fontos emléke az Athosz-hegyi festőkönyv, amely a bizánci ikonográfia leghitelesebb forrása ..." (Molnár Albert, Németh Lajos, Voit Pál: Művészettörténeti ABC. [Bp. 1961.1 40.1). 2. Pinder Wilhelm: Gesammelte Aufsätze aus den Jahren 1907—1935. (Leipzig, 1938.) Die dichterische Wurzel der Piéta című tanulmány. 3. Novotny Vladimir: Meister der Farbe. (Artia, 1960.) 4. képtábla szövege. 4. Wölfflin Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak. (Bp. 1969.) 108—251. 1. 5. Wölfflin i. m. 116—250. 1. 6. Lyka Károly: A művészetek története. (Bp. 1944.) 186—187. 1. 7. Boskovits Miklós: Botticelli. (Bp. 1963.) 64. képtábla. 8. Clasen Kari Heinz: A Louvre képtára — a XIII—XVIII. századi művek (Bp. 1962.) 71. 1.; 57. kép. 9. Clasen i. m. 72. 1., 58. kép. 10. Wölfflin i. m. 118. sz. kép. 11. Clasen i. m. 77. 1., 96. kép. 12. Artner Tivadar: A középkor művészete (Bp. 1962.) 200—206. 13. Jahn Johannes: Michelangelo. (Leipzig, 1963.) 18. 1., 6. kép. Wadley Nicholas: Michelangelo. (London, 1965.) 3. 1. 14. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. (Bp. 1967.) 168.. 181.. 207.. 216. 1. 15. Az Országos Műemléki Felügyelőség felvétele. 16. Ua.. mint előző jegyzetben. 17. Sisa Béla felvétele és szíves közlése. 18. Baranyai Béláné: A nyírbátori minorita templom berendezése (Művészettörténeti Értesítő, 1960. évi évf.) 224—225. 1. 19. Aggházy Mária: Régi magyarországi faszobrok (Bp. 1958.) 69., 71. 1.