A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A tarcali „Piéta"

(1480—1540) a Louvre-ban található „Krisztus siratása" című, 145x206 cm-es, fára festett festményén kilenc alakos kompozíció középpontjában helyezte el Krisztust, erőteljesen rövidített formában. „ . . . a rövidített forma mintha rést ütne a falon; döntő azonban, hogy a fal jelen van. Ennek hatását korábban akkor sem érték el, ha ragaszkodtak a képsíkok párhuzamos elhelyezéséhez.""' Az 1466—1530 között élt Quinten Massy s (Metsys) Antwerpenben található képén az egész előteret nagyméretű alakok sűrű sora tölti be, mögöttük piciny méretű, aprózott táj. Az előtérben fekvő holt Megváltó elkínzott tetemének az alakját közvetlen realizmussal festette meg, egy Donatello erejére emlékeztető emberroncsot ábrázolt, s mellette már átlagosnak hatnak a sirató alakok.

6 Sandro di Mariano Filipepi, azaz Botticelli által a firenzei Szent Pál kolostor számára 1492—93 körül festett és jelenleg a müncheni Bayerische Staatsgemäldesammlungenben található 140x207 cm-es „Krisztus siratása" című képen kilenc személy szerepel: az ülő és ölében a halott Krisztust tartó, elalélt Máriát öten állják körül, s egy további alak Krisztus lábánál térdel, egy asszony pedig a fejét öleli.

7 A XV. század második harmadában Brüggében működött Petrus Christus-nak a Louvre-ban található, fára festett, 38x30,5 cm-es festménye öt alakja a golgotai tájon van elhelyezve. Mária ölében tartja ferdén fekvő fiát, jobb oldalukon összekulcsolt kézzel imádkozó, térdelő női alak, Mária háta mögött pedig egy álló férfi és egy nő, mintha néma gesztusuk a megváltoztathatatlanról beszélne . . .

s A XV. század közepe táján alkotta a haarlemi születésű Dirk (Dierick) Bouts „Krisztus siratása" című, fára festett, 67x48 cm-es művét, melyen ugyancsak a golgotai kereszt tövében található a négytagú csoport, részletesen kidolgozott háttérrel. Krisztus holtteste ezen a képen meredeken és átlósan dől Mária jobb lábának, s ő fia nyakát átkulcsoló kézzel imádkozik, miközben Krisztus tarkóját gyolcskendőt tartó kézzel támasztja egy térdelő tanítvány, aki jobb kezével gyengéden simítja meg Mária bal vállát. Kissé hátrább, a jobb oldalon térdelve imádkozó női alak.

!) Tintoretto, azaz Jacopo Robusti (1518—1594) hatalmas méretű, 226x292 cm-es vásznát Velencében, az Accadémián láthatjuk. Ötalakos kompozíciója központjában az aléltan hátraesett Mária ölében ferde helyzetben hátradűlve „ül" Krisztus teste, s egy álló alak jobb hónaljánál és fejének bal oldalán támasztja, egy álló nő döbbenten nézi, míg az ötödik — ugyancsak női — alak Máriát karolja és. térdével támasztja.

10 A döbbent gyászt, a végtelen szánalmat, a környezetben levők együttérző jelenlétét Giotto, Anton van Dyck, Rubens és sok más világhírű művész ábrázolta még döbbenetes drámaisággal, a kesergés, a kétségbeesés megrendítő jelenlétével, vagy a beletörődés, a sugárzó hit megnyilvánulásával. Ennek az ismertetésnek azonban nem feladata a figyelemfelkeltést meghaladó részletezés, s éppen ezért — hatásai miatt —• már csak egy festményt vázolok: ismeretlen festő készítette az avignoni karthauzi kolostor számára — a jelenleg a Louvre-ban található 162x218 om-es „Villeneuveles-Avignon"-i Pietá-t,

11 melynek fatáblájára festett kép csodálatos művészettel örökíti meg a halottsiratókat. „Jézus megdermedt izmú teste maga-