A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

Kádas—Murányi—Zimonyi: Tízéves a Napjaink

"Vegyétek észre, olvassátok!" A Napjaink történetét a lapszámok írják tovább. A múlttá vált tíz év krónikáját a szabott terjedelem a befejezésre kényszeríti. A tanulmány a tendenciára figyelt, az általános jellemzők alatt nem mutathatta meg az arcokat, az ívelő pályákat, a sok-sok emberi nekifeszülést, irodalmi sikert és kudarcot. Felkarolta-e a Napjaink a helyi tehetségeket? — kérdeztük korábban. Bizonyára, hiszen jó néhány —-ma már ismert — író-költő, irodalomtörténész sorsába kitörülhetetlenül illeszkedik be a város, a megye, a Napjaink. A lappal együtt nőtt íróvá Gulyás Mihály, Baráth Lajos, Niklai Ádám, Bihari Sándor, F. Csillag Olga; kritikussá, irodalomtörténésszé, az irodalomtudományok kandidátusává Kabdebó Lóránt, e cím első miskolci viselője; Ladányi Mihály és Serfőző Simon emelkedése is összekapcsolódik a lappal. Mivel Miskolcon az irodalmi élet feltételeiből csak a folyóirat adott, a mi helyzetünket kísérleti lombiknak is tekinthetjük, ahol a kutatás tárgya: mit tehet egy-egy folyóirat az irodalomért. A mi tapasztalatunk szerint sokat. Könyves szerzőkké érlelheti a tollforgatókat, írókká a tehetségeket. Eddig húsz olyan könyv jelent meg a Napjaink tíz évében, amit miskolcinak, megyeinek tekinthetünk. Húsz könyv tíz év alatt, s minden könyv megjelenésekor ugyanaz a kitörő öröm, amit Bihari Sándor érzett, másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a felszabadulás után az első könyv miskolci szerző tollából megjelent: „Olvasom, olvasom s nagyon nagy örömmel tölt el: miskolci könyv... miskolci író írta s az én kedves hegyvidéki embereim perlekednek benne . . . itt van egy nem mindennapi esemény, miskolciak, borsodiak vegyétek észre, olvassátok, szeressétek ezt a könyvet".

28 A Napjaink tizedik születésnapja, a húsz miskolci könyv talán feloldhatja a tanulmány tényszerűségét a befejezésben, hogy a szerzők, őszinte örömükben ugyanúgy forduljanak a helybéliekhez: miskolciak, borsodiak, szeressétek, vegyétek észre, olvassátok ezt a lapot, az itt élők könyveit. KÁDAS MIHÁLY—MURÁNYI LAJOS—ZIMONYI ZOLTÁN JEGYZETEK 1. Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság Bp. én. (Idézi: Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban, Miskolc, 1942. 6.) 2. Vö. Csorba i. m. 3—4. 3. Tehát 1971. decemberével (X. évfolyam, 12. szám, a továbbiakban: X. 12.) zártuk le a vizsgálódást. 4. Csorba (i. m.) 4. 5. Miskolci Szemle. A Lévay József Közművelődési Egyesület Politikai, Irodalmi, Művészeti és Kritikai Lapja. Főszerkesztő: Bank Sándor, az egyesület igazgatója, felelős szerkesztő: Sassy Csaba, az egyesület főtitkára. 1927. szeptember—1928. december között jelent meg havonta, de 1928-ban pl. csak 3 összevont számot tudnak kiállítani (1—2: 3—4—5—6; 7—8—9) — összesen 7 füzete jelent meg.