A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Historica Carpatica, 1969. és 1970. kötete (Vrbovcan M.)

Historica Carpatíca A Keletszlovákiai Múzeum Evkönyve (Koeice - Kassa, 1969., 1970. 231, 187. oldal) Az utóbbi évek során a kelet-szlovákiai történettudományi kutatások jelentékenyen megnövekedtek. Szükségesnek mutatkozott egy olyan új kiadvány létesítése, mely összefoglalná az összes kelet-szlovákiai tárgyú történettudományi kutatások legújabb eredményeit. Itt főleg az egyre gyarapodó régészeti, történeti és középkori kutatásokra kellett gondolni. E célból indította el a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum 1969-ben a HISTORICA CARPATÍCA című évkönyv jellegű kiadványát. Ez az évkönyv elsősorban a kosicei és a kelet-szlovákiai múzeumokban dolgozó régészek, történészek, néprajzosok szócsöve kívánt lenni. Címében jelezni kívánta azt, hogy a kutatásai során nagy súlyt helyez a Kárpátok terében élő népek múltjának felderítésére s az eredmények publikálására, azoknak idegen nyelvű kivonatokban való közzétételére. Az eddigiek során megjelentetett két kötet sokat ígérő vállalkozás. Az egyes kötetek általában három rovatra tagolódnak: 1. tanulmányok, 2. muzeológia és 3. anyagközlés. Az elindulóban levő évkönyv ilyen tagolását helyénvalónak tartjuk. Az első kötetben kizárólag történeti és régészeti tanulmányokat olvashatunk. A bevezető tanulmányt Bánesz L., a Szlovák Tudományos Akadémia régésze írta. Összeveti a kelet-szlovákiai paleolitikus lakóházak formáját és jelentőségét a többi európai hasonló korú objektumaival. E terjedelmes tanulmányt Halaga A.-nak (szintén a Szlovák Tudományos Akadémia történésze) a feudalizmus kori szlovák—orosz politikai és társadalmi kapcsolatokról írt dolgozata követi. A harmadik tanulmány írója Petách E., a Kelet-Szlovákiai Múzeum numizmatikusa, aki a kassai pénzverde 1526—1527. években folytatott gazdálkodásáról számol be. Ez a tanulmány magyar szempontból is igen sok tanulságot tartalmaz, mert a tanulmányban a múzeumi és levéltári anyag egyforma paritásban szerepel, s igen világos képet nyújt a XVI. sz. gazdasági helyzetéről. A szerző a II. kötetben is szerepel egy tanulmánnyal, itt a kassai pénzverde keletkezéséről ad bővebb tájékoztatást. A történelmi tanulmányok sorában V. Nemcová (a kosicei műegyetem marxista—leninista tanszékének asszisztense) a Magyarországra irányuló faexport monopolizálásáról tájékoztat. A II. kötetben ugyanez a szerző a szlovákiai fűrésztelepek 1918—1938-as évek közötti fejlődésével foglalkozik. (Kár —, hogy ez a tanulmány kevés muzeológiailag alátámasztott dokumentummal rendelkezik.) Igen tanulságos Adamuv P.-nek a kelet-szlovákiai gép- és fémipar fejlődéséről írott beszámolója. Nem kevésbé érdekes és tanulságos Barnovsky M.-nak és Briskár J.-nek (mindketten az eperjesi pedagógiai főiskola asszisztensei), a Kelet-szlovákiai Kohászati Művek (a volt HUKO) kezdeteiről írott beszámolója. Ha számba vesszük a szerzők munkahelyét, meg kell állapítani, hogy azok többsége nem a múzeum belső dolgozóiból kerül ki. Ketten a Tudományos Akadémia kutatóintézetéből,