A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)
NÉPMŰVELÉSI ÉLETÜNKBŐL - Kováts Dániel: A sátoraljaújhelyi Kazinczy Kör tíz éve
nak fő törvényeivel". E törvényszerűségek élményszerű felismerését a cselekvő jellegű gyűjtőnkutató munka sokszorosan erősíti, emellett maradandó módon szilárdítja a hazához, társadalmunkhoz, az emberi közösségekhez fűződő szálakat, az alkotó jellegű munka jó érzésével járul hozzá a személyiség formálódásához; épp a problematikus serdülőkorban ad tartalmas élményeket, hasznos ismereteket, A komplex tevékenység megfelel az életkori sajátosságoknak, sokszínű programra ad lehetőséget. Az ifjúság honismereti tevékenységének pedagógiai jelentősége mellett a szaktudományok szempontjából is értéke van. A Pápán 1970-ben rendezett országos konferencia is felhívja erre a figyelmet: ,,A honismereti szakkörök a hazafias, internacionalista nevelő tevékenység mellett törekedjenek a különböző tudományok segítésére". A Kazinczy-kör működésének első éveiben a néprajzi gyűjtést állította érdeklődése homlokterébe. A Néprajzi Múzeum és a Nyelvtudományi Intézet országos gyűjtőpályázataira, a KISZ diáknapi néprajzi pályázataira készített dolgozatok központilag vagy helyben összeállított útmutatók alapján a szakkör egyes tagjainak eredeti helyszíni gyűjtésén alapultak, a szülőföld népi kultúrájának egy-egy részkérdését dolgozta fel. E munkák kedvező fogadtatása jelezte számunkra, hogy a tudományt segítő szerepre van is lehetőség. Ugyanakkor arról is meggyőződhettünk, hogy gyűjtőmunkánknak akkor van csak minőségi értéke, haszna, ha a szaktudomány igényeit — tematikában és megbízhatóságban — komolyan vesszük. A néprajzi és nyelvjárási kutatásba való bekapcsolódásra elsősorban az ösztönzött, hogy e téren tisztázottak leginkább a feladatok, a módszerek, az igények. A honismereti vizsgálódások más szakterületein (földrajz, település- és üzemtörténet, természetismeret, szociográfia, műemlékvédelem stb.) akkor lendülhet fel az önkéntes munkatársak közreműködése, ha az általános tájékoztatók mellett rendszeres és tematikus útmutatók készülnek. A néprajzi szakemberek 1939 óta teszik ezt, az Etimológiai Adattár önkéntes munkatársaktól származó sok ezer oldalnyi anyaga ennek köszönhető. A Kazinczy-kör gyűjtőterületére — a Bodrogközre, Hegyközre. Hegyaljára és a Hernád völgyére — vonatkozóan megfelelő alapművekre, bibliográfiákra támaszkodhatott, így felmérhettük azokat a témákat, amelyekben leghasznosabban járulhatunk hozzá a „fehér foltok" eltüntetéséhez. A témaválasztást — és a kutatópont megválasztását — természetesen a kör tagjainak szülő-, illetve lakóhelye, az adatközlők ismeretköre nagymértékben befolyásolja. A néprajzi gyűjtésen belül a tematika gazdagságát a jubileumunk alkalmából kiadott Abaúj és Zemplén népéletéből című 400 oldalas gyűjteményes kötetünk is szemlélteti. De jelzi azt is, hogy a különböző képességű, szorgalmú gyűjtők más-más színvonalon tudnak feladatuknak eleget tenni. Részfeladatok igényes megoldása után a kör arra vállalkozó tagjai összetettebb téma kidolgozásába kezdenek megfelelő útmutatás mellett, így jöttek létre olyan, a szakemberek által is nagyra értékelt dolgozatok, mint Nagy Éva: Kender- és vászonmunkák a bodrogközi Karcsán, Zsova