A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Tibor: A Diósgyőri Társpénztár

csak akkor kaphatták, ha a tag kórházi ápolás alatt állt, ami azonban csak 3 hónapra szólt, amelyet az önkormányzati szerv meghosszabíthatott. További kedvezmények: idegen kórházi ápolás és ellátásos gyógyfürdő; kórházba való szállítás és elszállítás, minden társpénztári tagnak betegsége tartamára kórpénz címén élelmezési segély (táppénz), amely az utolsó kereset 60 százaléka volt, de legfeljebb 6 hónapon át folyósították. Meghalt tagnak, illetőleg nyugalomban levő tagnak az özvegye fix összegű temetési segélyt kapott. A Bányatárspénztár a betegsegélyezésen kívül a nyugbéralapból nyugbért is folyósított, ami a nyugalomba vonult munkás megélhetése szempontjából létfontosságú volt. A járulékfizetés alapját a mindenkori bérkereset 6 százaléka képezte. A szolgáltatás pedig az alapbér figyelembe vételével történt, a legalacsonyabb napibér napi 3, a legmagasabb napi 8 korona, a várakozási idő 8 év volt. A munkás 40 évi szolgálati idő után az alapbér 100 százalékát kapta meg nyugbér címén/' A Társpénztár kedvező anyagi helyzete lehetővé tette, hogy takarékvagyonát idők folyamán gyümölcsöztesse, így a Társpénztár tartalékvagyonából épült fel 1874-ben a vasgyári vendéglő, 1893-ban 10 munkás lakóház építéséhez nyújtottak kölcsönt a gyárnak." Ezt a módszert a gyár rendszeresítette, így épült ki 1893-tól 1900-ig mind a vasgyári telepen, mind Pereces bányatelepen a munkás és tisztviselő házak egész sora. 1899-ben a két, összesen 320 nőtlen munkás elhelyezésére szolgáló munkáslaktanyán kívül a gyártelepen 219 munkás lakóház, 498 lakással, Diósgyőr anyaközségben 8 munkás lakóház 52 lakással állott rendelkezésre.

0 Ekkorra felépült a 36 betegnek helyt adó és korszerű gyógyászati berendezéssel teljesen felszerelt emeletes kórház, amit 1902-ben avattak fel, valamint a gyógyszertár is.' A század eleji ipari pangás az építkezéseknél is éreztette hatását, mert 1900-tól 1907-ig egyetlen lakást sem építettek. A lakásépítés 1907-ben újból megkezdődik, a legnagyobb arányú az 1909-es építkezés volt, amikor felépítették a Szinva pataktól északra a 100 házból, illetve 400 lakásból álló Újtelepet. Ezeket az építkezéseket mind a Társpénztár pénzéből finanszírozták. A társpénztár vagyona 1917. év végén több mint 10 millió korona. Ez a vagyon állami értékpapírokból, kamatozó kölcsönből, leltári vagyonból, ingatlanokból, készpénzből és követelésből állt.

8 Az ismertetett alapszabály alapján működött a Társpénztár az 1921. év végéig, amikor a Társpénztár értékei az első világháború kihatásaképpen megsemmisültek. 1922. március 1-én kormányrendelettel a nyugbérbiztosítási és betegségbiztosítási ágazatot különválasztották. A Diósgyőri Bányatárspénztár alapszabályait több esetben kisebb-nagyobb mértékben módosították, majd 1937-ben megjelent a július 1-vel jóváhagyott, módosításokkal kiegészített alapszabály. Ettől kezdve a Diósgyőr Társpénztár elnevezést viselte. A Társpénztár igazgatását önkormányzati szervei: a közgyűlés és a választmány által gyakorolta. A közgyűlés a Társpénztár biztosítására kötelezett tagjai által választott 25, és a munkaadó által kinevezett 25 közgyűlési tagból és a biztosítottak által megválasztott 25 közgyűlési póttagból állott. A